Jelenlegi hely

Doktori védések

2017. november

h k sz cs p sz v
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 

Jó tudni

  • A hivatkozás alapelvei

    A szakdolgozat megírásának fontos előzménye a téma vonatkozó szakirodalmának felkutatása, összegyűjtése, elolvasása és kijegyzetelése. A hivatkozás lényege, hogy a majdani olvasóval közöljük, hogy melyek azok a szövegek, amelyeknek nem mi vagyunk a tulajdonosai, s azt is, hogy az eredeti textusokat hol, milyen forrásban találja meg.

  • Tudnivalók a kapcsolt adatokról

    Egyre szélesebb körökben jelentkezik az igény a kutatási adatok nyílt elérésére, illetve az adatok összekapcsolására. Az adatok megnyitásával kapcsolatban megélénkült intézmények közötti párbeszédek szemontjából elengedhetetlen két alapfogalom tisztázása:

    Amíg a nyílt adat a korlátok nélkül elérhető adatokat jelenti, a kapcsolt adatok a gép által értelmezhető és szemantikailag összefügő adatokra utal. Így, egy adat lehet nyílt, de nem kapcsolt, vagy lehet kapcsolt, de nem nyílt. Amennyiben mindkét feltétel teljesül, akkor beszélünk kapcsolt nyílt adatról.

  • Hogyan írjunk szakdolgozatot?

    A szakdolgozat célja, hogy a végzős hallgató bizonyítsa a választott tudomány-, vagy szakterületen való felkészültségét, a tananyagon túli hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságát, az elsajátított szakmai ismeretek alkalmazásának képességét, valamint önálló szakmai munkára való alkalmasságát.
    A szakdolgozat elkészítése összetett feladat, amelyhez az alábbiakban Dr. Mihály Péter, egyetemi tanár összeállításában készült módszertani útmutató nyújt segítséget.

  • Bibliográfiakezelő szoftver: RefWorks

    A bibliográfiakezelő szoftverek segítségével összegyűjthetjük és rendszerezhetjük a különböző forrásokban talált irodalmakat, majd a szoftverben tárolt hivatkozási rendszereknek megfelelő formába önthetjük – egyetlen kattintással.Az alábbi összefoglaló röviden bemutatja a Refworks bibliográfiakezelő program működését.

iDEa Tudomány

iDEa Tudóstér

iDEalista

iDEa Portálkapu

Feliratkozás Doktori védések hírcsatorna csatornára
A Debreceni Egyetemen folytatott doktori képzések során született dolgozatok tárháza
Frissítve: 4 hónap 3 hét

A tiolátcsoport hatása oldalláncban egyéb donorcsoportot tartalmazó peptidek komplexképző sajátságaira

2017, június 24 - 07:45
A tiolátcsoport hatása oldalláncban egyéb donorcsoportot tartalmazó peptidek komplexképző sajátságaira Lihi, Norbert A biológiai rendszerekben előforduló fehérjék legfontosabb fémionkötő helyei a hisztidin imidazol nitrogénje, az aszparaginsav vagy glutaminsav karboxilátcsoportja, illetve a cisztein tiolátcsoportja. A fémionok ezen oldalláncokhoz kötődve tudják betölteni enzimatikus vagy szerkezetalakító funkcióikat vagy éppen szerepet játszhatnak bizonyos neurodegeneratív betegségekben. Ezen funkciók pontos megértéséhez ugyanakkor elengedhetetlen olyan kistagszámú peptidek vizsgálata, amelyek elkülönülten tartalmazzák a fémionok legfontosabb kötőhelyeit. Munkánk első felében célul tűztük ki nikkel(II)-komplexek elméleti kémiai vizsgálatát sűrűségfunkcionál-elmélet alkalmazásával, annak érdekében, hogy választ adjunk arra, hogy egy adott rendszer mennyire jól vizsgálható ezen módszerrel, illetve TD-DFT segítségével kívántuk egyes komplexek UV-látható spektrumát számolni. Munkánk második felében különböző, C-terminuson ciszteint tartalmazó peptidek komplexképző sajátságait vizsgáltuk átmenetifémionokkal. Ennek során arra kerestük a választ, hogy hogyan szabályozható a peptid C-terminális régiójához való kötődés abban az esetben, ha a peptid N-terminális régiója is erős fémkötő domént tartalmaz.; The imidazole nitrogen of histidine, the carboxylate group of aspartic or glutamic acids and the thiolate group of cysteine are the most important metal binding sites for proteins in biological systems. The metal ions bounded to these side chains are able to operate their enzymatic or structural functions and may play role in neurodegenerative disorders. For better understanding of these interactions it is indispensable to investigate small modelpeptides containing separately these metal binding domains. Our first goal was to investigate the complex formation processes between nickel(II) and peptides using DFT methods. TD-DFT studies have also been performed to predict the electronic absorption spectra of the complexes formed in the systems. In the second part of our work the complex formation processes of different peptides containing cysteine on C-termini have been investigated with several transition metal ions. We were interested in how the metal binding ability can be modified if the N-terminal part of the peptides contains strongly coordinating domain.

A veleszületett immunválasz elemeinek vizsgálata atopiás dermatitisben

2017, június 24 - 07:45
A veleszületett immunválasz elemeinek vizsgálata atopiás dermatitisben Nagy, Georgina Az atopiás dermatitis (AD) egy krónikus, nem fertőző, gyulladásos bőrbetegség, lefolyása hullámzó jellegű. A tünetek nagyobb gyakorisággal jelennek meg azoknál a gyermekeknél, ahol a családban korábban már előfordult AD. Kialakulásában azonban a genetikai háttér mellett nagyon fontos szerepe van a környezeti kockázati faktoroknak. A betegség patogenezise komplex, számos kutatás témájaként szerepel, de még mindig sok a tisztázatlan vagy ellentmondásos terület. Az AD patogenezisének 3 fő szereplője a bőr barrier károsodása, valamint az adaptív (szerzett) és az innate (veleszületett) immunválasz eltérései. Az AD kialakulására vonatkozóan alapvetően két hipotézis létezik, egy immunológiai (inside-out) és egy bőr barrier (outside-in) hipotézis. Az immunológiai elmélet szerint a betegség primer oka olyan immunológiai diszreguláció, mely a T sejtek egyensúly eltolódását eredményezi, emiatt bőrgyulladás és következményes bőr barrier károsodás alakul ki. Az outside-in teória szerint először barrier károsodás jön létre és ez vezet immunmediált gyulladáshoz. Az irodalmi adatok azt mutatják, hogy a két elmélet összefüggésben van egymással, nem létezik egyik a másik nélkül. Az is ismert, hogy az innate immunválasz elemei, leginkább a keratinociták jelenthetik a hidat a két elmélet között, mivel nem csupán a bőr fizikokémiai barrierjének építőelemei, hanem a bőr immunológiai barrierjének is. Amennyiben genetikai vagy szerzett okból károsodik a keratinociták fizikokémiai barrierben betöltött szerepe, ez immunológiai működésükben megnyilvánuló eltéréseket is eredményez. A veleszületett immunválasz más képviselői [dendritikus sejt (DC), invariáns natural killer T sejt (iNKT) stb,] is számos károsodást mutatnak AD-ben, mely eltérések részben okai, részben következményei a bőr fizikokémiai barrierjében mutatkozó károsodásoknak vagy a szerzett immunválaszban tapasztalt eltéréseknek és ez a 3 rendszer egymást erősítve egy olyan circulus vitiosust hoz létre, mely fenntartja az AD-ra jellemző súlyos bőrgyulladást. Saját kutatásaink során elsősorban a veleszületett immunválasz egyes sejtjeinek (keratinocita, DC, iNKT sejt) szerepét tanulmányoztuk AD-ben szenvedő betegekben. Dolgozatom első része az interleukin (IL)-16, mint lehetséges biomarker szerepének tanulmányozása során kapott eredményeinket foglalja össze, a második rész a vérből izolált DC-kel, míg a harmadik rész az iNKT sejtekkel végzett kutatásaink eredményeit mutatja be.; Atopic dermatitis (AD) is a chronic, relapsing, non-contagious inflammatory skin disease. The prevalence of the symptoms of AD is higher in children with positive family history. Besides genetic backgrounds environmental factors also play an important role in the development of the disease. The pathogenesis of AD is complex; it is intensively studied topic, although there are many unclarified and controversial data in the literature in connection with the disease. The three main elements of the pathogenesis of AD are skin barrier disruption and the altered innate and adaptive immune responses. Two main hypotheses have been proposed to explain the development of AD, an immunological (inside-out) and a skin barrier (outside-in) hypothesis. According to immunological theory the primary reason of the disease is an immunological dysregulation results form an imbalance of T cells which leads to skin inflammation and consequential skin barrier distraction. According to outside-in theory first there is an impaired skin barrier which results in immune-mediated inflammation. Data from the literature show that these two hypotheses are connected, one does not exist without the other. It is also known, that the elements of innate immune system, mostly keratinocytes can make bridge between the two theories, since they are not just the building blocks of the physicochemical barrier of the skin, but also member of the skin immune system. When its role in physicochemical barrier is impaired because of genetical or acquired reasons, it results in alterations of their immunological role too. Other members of the innate immune system [dendritic cells (DC), invariant natural killer T cells (iNKT), etc.] are also disrupted in AD, which alteration are partly reasons, partly consequences of the damage of the physicochemical barrier of the skin or of the alteration of skin immune system, and these three system by strengthening each other develop a vicious circle, which maintains a severe skin inflammation characteristic in AD. In our study we investigated primarily the role of cells (kertinocytes, DCs, iNKT cells) from innate immune system in AD patients. The first part of my thesis concludes our results from the investigation of the role of interleukin (IL)-16 as a possible biomarker, second part shows the results of peripheral blood DCs experiments, and the third part displays the results of iNKT studies.

A matematikai gondolkodás specifikumainak megjelenése a sakkozó gondolkodásában, a sakkoktatás szerepe a matematika tanításában

2017, június 24 - 07:45
A matematikai gondolkodás specifikumainak megjelenése a sakkozó gondolkodásában, a sakkoktatás szerepe a matematika tanításában Misetáné Burján, Anita A disszertációban a matematika és a sakk közötti kapcsolatot vizsgáljuk. A témát két aspektusból közelítjük meg. Egyrészt a matematikai gondolkodás specifikumainak megjelenését keressük a sakkozói gondolkodásban, másrészt a sakkoktatás szerepét vizsgáljuk a matematikatanításban. A dolgozatban szereplő eredmények két csoportra bonthatók. Bemutatjuk, hogy a sakkoktatás fontos szerepet játszhat a matematika tanításában, valamint megvizsgáljuk, hogy a sakkoktatásnak milyen pozitív hatásai lehetnek a matematikai teljesítményre általános iskolában. A matematika felvételi vizsgára való felkészülés egyes fázisainak alapján megfigyeléseket végeztünk a sakkoktatás hatásaira a metakognitív fejlesztés hatékonyságára. Egy sakkozói csoportra vonatkozó pedagógiai kísérlet eredményeit mutatjuk be összehasonlító mérésekkel (országos eredményekkel és egy nem sakkozói csoport eredményével), illetve a csoporton belüli fejlesztő oktatási kísérlet hatásainak kimutatásával.; In the dissertation we study the relation between mathematics and chess. We approach the topic from two aspects. On the one hand, we look for the appearance of specific features of mathematical thinking in the thinking of the chess player, and on the other hand, we investigate the role of chess education in the teaching of mathematics. The results in the dissertation can be divided into two parts. We show that chess education can be important in the teaching of mathematics, and we also study the possible positive effects of chess education on the mathematical performance in primary school. According to the phases of preparation for the entrance exam, we study the effects of chess education onto the effectiveness of metacognitive development. We give the results of a pedagogical experiment with a group of chess players based upon comparative measurements (with respect to national results and results of a group of non-chess players), and also present the results of a developing teaching experiment inside the group of chess players.

A brit diplomáciai jelenlét Magyarországon 1924 és 1941 között A British Legation szervezete és működése

2017, június 24 - 07:45
A brit diplomáciai jelenlét Magyarországon 1924 és 1941 között A British Legation szervezete és működése Fürj, Orsolya A budapesti brit követség, a British Legation történetének, a brit diplomaták magyarországi tevékenységének és informális kapcsolatrendszerüknek vizsgálata további részletekkel árnyalhatja a brit−magyar kapcsolatok két világháború közötti történetét. 1924 és 1941 között öt brit követ teljesített szolgálatot Magyarországon: Sir Colville Barclay, Viscount Chilston, Sir Patrick Ramsay, Sir Geoffrey Knox és Sir Owen O’Malley. A Budapestre akkreditált brit követek különböző problémákkal találták szemben magukat, amelyeket az aktuális politikai helyzet alakított ki, és amelyek egyben magyarországi működésük útjelzőiként is szolgáltak, meghatározva diplomáciai munkájuk főbb pontjait. A brit követek személyes jellemvonásai és a kényes politikai helyzetekben tanúsított álláspontjuk befolyásolhatták tevékenységüket és hozzájárulhattak munkájuk hatékonyságához. A brit diplomácia magyarországi működésének és mindennapi munkafolyamatainak megismerése, milyen információs csatornákon keresztül értesült a követség a politikai eseményekről, hogyan értékelte azokat, milyen javaslatokat tett megoldásukra, egyáltalán tett-e javaslatokat, valamint hogyan válaszoltak minderre a Foreign Office illetékes munkatársai, mind hozzájárulnak annak feltérképezéséhez, hogy a brit külpolitika Magyarországgal kapcsolatos döntésmechanizmusában milyen szerepet töltött be a „budapesti oldal”. Pontosabb képet kaphatunk a brit−magyar kapcsolatok jellegére vonatkozóan, hogyan értékelte a követség a magyarországi eseményeket, összhangban állt-e álláspontjuk Londonéval, a követek magyarországi tevékenysége milyen helyet foglalt el a Foreign Office döntésmechanizmusában, bizonyítható-e a brit rokonszenv létezése Magyarország irányába, vagy a brit álláspontot kizárólag a politikai és gazdasági érdekek mozgatták. A brit követek alapvetően a Foreign Office útmutatását követték, néhány esetben azonban kezdeményezőbb szerepet töltöttek be, és javaslatokat is megfogalmaztak. A Foreign Office diplomatái legtöbb esetben hasznosnak találták a budapesti misszió értékeléseit, amelyek megkönnyítették munkájukat, de nem befolyásolták alapvetően a brit külpolitikai döntéshozatal folyamatát. Nagy-Britannia egyetlen érdeke csupán a térség stabilitásának fenntartása volt, így a magyarországi eseményeket is „a barát érdektelenségével” szemlélte. A brit diplomácia hagyományosan egyensúlyozó szerepben igyekezett fellépni Magyarországon. Saját, főleg információs eszközeivel, támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a térség stabilitását segítette elő, ugyanakkor elhatárolódott minden, a békét veszélyeztető akciótól./ Considering the BritishHungarian interwar relations from a wider aspect, additional details are emerged by focusing on the history of the British Legation, the diplomats’ activity and their informal network in Budapest. Five British Ministers operated in Budapest from 1924 to 1941: Sir Colville Barclay, Viscount Chilston, Sir Patrick Ramsay, Sir Geoffrey Knox, Sir Owen O’Malley. Vital Hungarian questions in home affairs, foreign policy or on economic grounds, precisely showed the crucial points in each Minister’s tenure. Furthermore, their personal characteristics and attitude towards sensitive political affairs are also proved essential, because they could influence the Ministers’ mind-sets and could contribute the efficiency of their work. Maintaining confidential relations with leading Hungarian politicians improved the British diplomats’ work efficiency, and information coming from this source could also help the Ministers to understand better the Hungarian political situation and reflect on it. Everyday work method of the Legation, the informal connections between the Ministers and Hungarian politicians, the Ministers’ comments on Hungarian political situation, their suggestions, how to tackle emerging problems, and replies coming from the Foreign Office in connection with the work of the Legation, highlighted what kind of role the British Legation in Budapest played in the decision-making process of the British diplomacy. Ministers always followed the instructions given by the Foreign Office, but in some cases, they played a more active role and forwarded their suggestions as well. Their diplomatic work flowed into the Central/Southern Department, which was responsible for Hungarian affairs in the Foreign Office, but it caused no major alteration in the formation of British foreign policy towards Hungary. The gestures of British goodwill through Hungarian diplomatic imbroglios were not the sign of pure British friendship, but the motivation lay behind the British political and economic interests. The Foreign Office supported every kind of action that could facilitate the peaceful settlement in Central Europe and tried to control those activities which would have jeopardized it.

TALAJOK MINTAVÉTELÉNEK, ILLETVE MINTA-HOMOGENIZÁLÁSÁNAK MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG BECSLÉSE NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉKOK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

2017, június 2 - 22:42
TALAJOK MINTAVÉTELÉNEK, ILLETVE MINTA-HOMOGENIZÁLÁSÁNAK MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG BECSLÉSE NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉKOK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Kötelesné Suszter, Gabriella A környezet növényvédő szer szennyezésének fő forrása a talaj. A mért szermaradék koncentráció értelmezéséhez szükség van a mérési eredmény kombinált bizonytalanságának ismeretére. Az analitikai vizsgálati eredmények szóródását a várható érték körül számos tényező befolyásolja. Ezek közül a fő összetevők a mintavétel, mintaméret csökkentés, minta-homogenizálás és az analízis véletlen hibája. A mintavétel bizonytalanságára, illetve a szermaradékok eloszlására növényi minták esetében számos irodalmi adattal rendelkezünk, talajokra viszont alig van adat. Kutatómunkám során meghatároztam a talajok növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálatához alkalmazott minta-előkészítési módszerek hatékonyságát, megbecsültem az egyes minta-előkészítési eljárások relatív hibáját, az oldószeres extrakció reprodukálhatóságát, illetve a talajhoz kötött szermaradékok extrakciójának hatékonyságát. Mindezeken túl optimalizáltam, majd validáltam a szermaradékok talajból történő kinyeréséhez szükséges extraciós módszert, valamint a gázkromatográfiás meghatározást. Az így kapott módszerrel maghatároztam két, rendszeres mezőgazdasági gyakorlat szerint növényvédő szerrel kezelt napraforgótáblán gyűjtött, 15 cm mélyről vett 5 cm átmérőjű talajfuratokban a szermaradékok eloszlását. Az elemi minták (talajfuratok) alkotta alapsokaságból ismételt véletlen visszatevéses mintavételi eljárással, számítógépes makró segítségével összetett mintákat képeztem és meghatároztam a mintavétel bizonytalanságát 10, ill. 25 elemi mintából álló összetett minták esetén. Az eredmények alapján vizsgáltam, hogy a 〖CV〗_n=〖CV〗_1/√n összefüggés a magas szermaradék értékek felé erősen elnyújtott eloszlásokra is alkalmazható-e. Végül a talajfuratokban mért szermaradékok relatív gyakorisági eloszlását összehasonlítottam a kezelt talajokon termesztett sárgarépa és burgonya mintákban tapasztalt relatív gyakorisági eloszlásokkal, hogy megvizsgáljam, hogy a növényi minták esetében rendelkezésre álló sok ezer, a szermaradékok eloszlására vonatkozó, adattal és információval kiegészíthetőek-e a talajok esetén limitáltan rendelkezésre álló adatok annak érdekében, hogy a legpontosabb becslést kapjam az összetett talajmintákban várható mintavételi bizonytalanságára. Ismert mennyiségű 14C-atrazinnal kezelt talaj mintahányadok acetonos extrakciójának reprodukálhatóságát vizsgáltam és megállapítottam, hogy a hozzáadott anyag közel 100%-ban visszanyerhető CVE=0,54%-os reprodukálhatósággal. Azaz az eredmények tipikus variabilitásáért (70%-120%), illetve reprodukálhatóságáért (CVA = 5-20%) nem az extrakció, hanem a további lépések (tisztítás, bepárlás stb.) a felelősek. A minta-homogenizálás hatékonyságának vizsgálatát 5 különböző tulajdonságú talajmintával végeztem, melyek 1/25-részét 14C-atrazinnal kezeltem, majd a négy vizsgálandó módszer (kézzel történő keverés, őrlés, homogenizálás szárazjéggel illetve desztillált vízzel) egyikével homogenizáltam, végül acetonnal extraháltam. A legalacsonyabb átlagos relatív minta-homogenizálásból eredő bizonytalanságot (20 gramm mintahányad esetén a CVSp=4-7%) a desztillált víz jelenlétében történő homogenizálás eredményezte, melyet az összes vizsgált talajra alkalmasnak találtam. A talajhoz kötött szermaradékok extrakciójának hatékonyságát a leggyakrabban alkalmazott, termoionos illetve elektronbefogási detektorokkal kompatibilis oldószerekkel (aceton, etil-acetát illetve hexán) határoztam meg. A vizsgálatokhoz a különböző fizikai-kémiai tulajdonságú talajmintákat 14C-jelzett modellvegyületekkel kezeltem. Megállapítottam, hogy a vizsgált extrahálószerek közül a két lépcsős, acetonnal, majd etil-acetáttal történő extrakciós módszer a legalkalmasabb a különböző polaritású komponensek kinyerésére. A 14C-jelzett komponensek használatának nagy előnye, hogy koncentrációjuk a folyadék szcintillációs számlálóval (LSC) közvetlenül az extraktból mérhetőek, kisebb, mint 1% relatív bizonytalanság mellett. Az optimált módszert validáltam és ezzel a módszerrel meghatároztam a két növényvédő szerrel kezelt területen vett 5 cm átmérőjű 126-126 talajfurat szermaradék tartalmát abból a célból, hogy vizsgáljam a szermaradékok eloszlását, illetve a mintavétel bizonytalanságát. Az egyes talajfuratokban mért koncentrációk között 60-240-szeres különbségeket tapasztaltam. Megállapítottam, hogy a kezelt területen az egyedi talajfuratokban mért szermaradékok eloszlása 5 növényvédőszer-maradék talaj kombinációból származó adatsorból átlagosan 88%-os relatív szórással jellemezhető. A mintavétel bizonytalanságának meghatározásához az elemi talajfuratokban mért eredmények alkotta populációból ismételt véletlen visszatevéses mintavételi eljárással 10, illetve 25 elemszámú összetett mintákat képeztem számítógépes makró segítségével. Megállapítottam, hogy a 〖CV〗_n=〖CV〗_1/√n összefüggés a magas szermaradék értékek felé erősen elnyújtott eloszlásokra is alkalmazható, tehát az összetett minták átlagos szermaradék tartalma tetszőleges elemszámra számítható. A talajban termesztett növények (sárgarépa és burgonya) 14 kezelt területről vett elemi mintáiban mért szermaradék átlagos CVRzöldség értéke 99% volt. Az eredmények jó összhangban vannak a gyökér és gumós zöldségek elemi mintáiban 256 szerkísérlet alapján becsült CVR =103% értékkel. A talajfuratokban mért, valamint a kezelt talajokon termesztett sárgarépa és burgonya mintákban tapasztalt relatív gyakorisági eloszlásokat összehasonlítva megállapítottam, hogy azok nagyon hasonlóak és átfedik egymást, így hasonló variabilitást várható a talajfuratok, illetve a talajban termesztett termések szermaradéktartalma esetén. Figyelembe véve a fenti megállapításokat, javaslom a CVS=100% alkalmazását a talajokban mért szermaradékok eloszlásának jellemzésére, valamint a talajmintavétel bizonytalanságának becslésére. Amennyiben a talajfuratokban mért szermaradékok eloszlására több adat áll rendelkezésre, ez az érték a későbbiekben tovább finomítható. Vizsgálataim megerősítik, hogy a vonatkozó ISO-10381-1 mintavételi szabvány (ISO, 2002) által előírt 25 elemű minta vétele növényvédőszer-maradékok vizsgálatára is megfelelő, mert ez a mintaméret a legtöbb rutin laboratórium számára még jól kezelhető és így a mintavételből származó bizonytalanság is 20% körül tartható.

Genetic susceptibility of the Hungarian general and Roma populations to harmful alcohol consumption

2017, június 1 - 21:46
Genetic susceptibility of the Hungarian general and Roma populations to harmful alcohol consumption Diószegi, Judit Kutatások eredményei alapján a roma lakosság esetében már gyermek- és serdülőkorban is kedvezőtlenebbül alakulnak az alkoholfogyasztási szokások, mint a többségi társadalomhoz tartozó társaik körében. A roma lakosság káros mértékű alkoholfogyasztással szembeni genetikai fogékonyságának vizsgálatát tűztük ki célul, összevetve az általános magyar populációval. A telepszerű körülmények között élők köréből összesen 1273, míg az általános magyar lakosság esetében 2967 minta genotipizálása történt meg 25 polimorfizmus tekintetében. Meghatároztuk a genotípus-és allélfrekevenciákat. Az egyes SNP-k együttes hatásának vizsgálata céljából genetikai kockázati pontszámokat számoltunk. Összehasonlítottuk a súlyozott és súlyozás nélküli genetikai kockázati pontszámokat és azok eloszlását a két vizsgálati populációban. A két mintacsoport esetében 17 SNP allélfrekvenciája szignifikáns különbséget mutatott (p<0,002). A súlyozás nélküli genetikai rizikó pontszámok eloszlása a roma minta esetében balra tolódott szemben az általános magyar lakosságéval (p=0,0013). A súlyozott pontszám esetében a roma populációt jellemző medián érték alacsonyabbnak bizonyult a magyar mintáénál (0,3 vs 0,65, p=3,33*10-27) a zavaró tényezők korrekcióját követően is. Az eredmények alapján a roma és általános magyar lakosság alkoholfogyasztási szokásaiban mutatkozó különbségek nem genetikai meghatározottságnak tulajdoníthatóak, hanem különböző kulturális és környezeti tényezők eredményeként interpretálhatók. A roma lakosság körében a káros mértékű alkoholfogyasztás csökkentése céljából olyan preventív intézkedésekre van szükség, melyek ezen populáció sajátos környezeti és kulturális jellemzőit is figyelembe veszik.; Several studies suggest that harmful alcohol drinking habits, even among Roma children and adolescents, are more common than in the majority population. The aim of the study was to evaluate the genetic susceptibility of Roma to uncontrolled alcohol consumption compared to the Hungarian general population. A total of 1273 samples from the population of segregated Hungarian Roma colonies and 2967 samples from the Hungarian general population were genotyped for 25 polymorphisms. Differences in genotype and allele distributions were investigated. Genetic risk scores (GRS) were generated to estimate the joint effect of multiple SNPs. After unweighted and weighted GRS were calculated the distribution of scores in study populations was compared. The allele frequencies differed significantly between the study populations for 17 SNPs (p<0.002). The distribution of unweighted GRS in Roma population was left shifted compared to general population (p=0.0013). The median weighted genetic risk score was lower among the subjects of Roma population compared to the individuals of general population (0.53 vs 0.65, p=3.33x10-27) even after adjustment for confounding factors. Differences in alcohol consumption patterns between the Hungarian Roma and Hungarian general populations do not appear to be linked to genetic constitution, but they may occur as a result of different cultural values and environmental exposures. Preventive interventions focusing on cultural and environmental factors are preferred for controlling harmful alcohol consumption in the Roma population.

Probleme und Entwicklungsmöglichkeiten im Mathematikunterricht der Mittelschule beim Thema „Exponentielle und logarithmische Funktionen”

2017, június 1 - 14:44
Probleme und Entwicklungsmöglichkeiten im Mathematikunterricht der Mittelschule beim Thema „Exponentielle und logarithmische Funktionen” Várady, Ferenc A magyar matematikaoktatás jellemzője volt sokáig az absztrakt, formális tárgyalási mód, a modellezési, gyakorlati feladatok elhanyagolása. A több, mint egy évtizedes, magyar és német nyelven történt tanítás során a tizenegyedikes csoportokban sokszor tapasztaltam, hogy az exponenciális és a logaritmus függvényekkel és folyamatokkal kapcsolatos tananyagnál a tanulók egy része különböző nehézségekkel szembesül. A hatványozás és gyökvonás általánosítása, a racionális és irracionális kitevőkkel történő hatványozás átismétlése és megtanulása után gyakran nem értik az exponenciális folyamatokat, nem tudnak exponenciális függvényekkel, egyenletekkel, egyenlőtlenségekkel biztonságosan dolgozni, a szöveges feladatokat (problémákat) nem, vagy csak részben tudják helyesen értelmezni, megoldani. A fejlesztő kísérlet célja egy olyan módszer kidolgozása volt, amely segítségével a diákok az exponenciális és a logaritmus függvényt valamint alkalmazásait jobban megérthetik és jobban látják az összefüggéseket, biztonsággal oldanak meg a témakörön belüli feladatokat, problémákat. A tananyag összeállításánál, az új tartalmak bevezetésénél, az összefüggések megvilágításánál fontos volt, hogy a tartalmak megfeleljenek a Nemzeti Alaptantervben foglaltaknak, ugyanakkor amennyire csak lehet, valósághoz közeliek legyenek. Ehhez a holland realisztikus matematikatanítás elemeit használtam felt. Ezen felül segítségül hívtam a számítógépet, hogy a függvényeket, egyenleteket, egyenlőtlenségeket, szöveges feladatokat ábrázolni tudjuk. Up until now the Hungarian mathematical educational system has been characterized as an abstract formal school system where the demonstrations and the practical exercises were not emphasized enough. Based upon my experience as a calculus teacher for more than one decade, most pupils from class 11 have difficulties with exponential and logarithm functions and their applications. They often do not understand the exponential procedure, cannot manipulate with exponential functions and cannot work confidently with equations, inequations, however the generalization of root and powering and powering with rational and irrational indexes have been already been learnt and reviewed. Furthermore, they cannot or only partly can correctly translate and solve the word problem exercises. The objective of the developmental research was to work out a method through which pupils can understand the exponential and the logarithmic functions and their applications better, which helps them understand and recognize relations and solve problems and do exercises with bigger confidence within the topic. During the creation of the syllabus, the introduction of new contents, and the explanation of connections it was important that the content corresponded with the National Curriculum, but at the same time it had to be as realistic as possible. To reach this, I used the elements of the Dutch realistic mathematics teaching. Furthermore, I used the computer as a tool to represent functions, equations, inequation and word problems. I paid special attention to reflect on the relation and difference between the exponential and linear change and that the logarithm was introduced through the same example.

Rigidity properties and transformations of Finsler manifolds

2017, június 1 - 14:44
Rigidity properties and transformations of Finsler manifolds Kertész, Dávid Csaba Az első fejezetben összegyűjtjük a legalapvetőbb felhasznált fogalmakat. A következő fejezetben három speciális, a Riemann-sokaságokhoz valamilyen értelemben közeli, spray- és Finsler-sokaság jellemzését adjuk. Ezek a projektíven affin spray-sokaságok, az Einstein--Finsler tulajdonságú Berwald-sokaságok, és a monokromatikus Finsler-sokaságok. A záró fejezetben a Riemann-geometria néhány, izometriákról és affinitásokról szóló, tételének Finsler-általánosítását tárgyaljuk. Megmutatjuk, hogy az affinitások és izometriák két-két lehetséges definíciója lényegében ekvivalens, és elégséges feltételeket adunk arra, hogy egy Finsler-sokaság minden affinitása izometria legyen.; In the first chapter of the Thesis, we collected the basic tools and concepts necessary to state our results. In the next section we list some new and partly new characterizations of special Finsler and spray manifolds that are `close' to Riemannian manifolds. These are the projectively affine spray manifolds, the Einstein-Finsler manifolds among Berwald manifolds, and the monochromatic Finsler-manifolds. In the third section we discuss how some results of Riemannian geometry about affinities and isometries can be generalized to Finsler geometry. We show that the two different definitions of affinities and isometries are essentially equivalent. Then we give sufficient conditions under which the isometries and affinities of Finsler manifolds coincide.

A szilícium alapú fotoelektron-sokszorozó korrelált zajainak analízise és letörési feszültségeloszlásának mérése, modellezése

2017, május 31 - 13:57
A szilícium alapú fotoelektron-sokszorozó korrelált zajainak analízise és letörési feszültségeloszlásának mérése, modellezése Nagy, Ferenc A 80-as évek végén Golovin és Sadygov által javasolt pixelizált Geiger-módban működő lavina fotodiódák, más néven a szilícium alapú fotoelektron-sokszorozók (silicon photomultiplier, SiPM), számos olyan tulajdonsággal bírnak, amelyek alkalmassá teszik őket a részecskefizikai, magfizikai, nukleáris képalkotó és asztrofizikai detektorokban való alkalmazásra. A SiPM-eket a nagy erősítésük és egy-foton (single photon) detektálási képességük miatt a fotoelektron-sokszorozó csövek (photomultiplier tube, PMT) egyik lehetséges helyettesítőjének tekintik. Értekezésemben két főbb területtel foglalkoztam: a SiPM korrelált-zajainak analízise és a SiPM letörési karakterisztikájának egyenáramú analízise.; The pixelated Geiger-mode avalanche photodiode or silicon photomultiplier (SiPM) was proposed by Golovin and Sadygov in the late ’80s. This type of sensor is a promising candidate for applications in the field of high energy physics, nuclear physics, nuclear imagining and astrophysics. Due to their high gain and single photon detection capability SiPMs are considered as a possible substitution of photomultiplier tubes (PMT). I paid attention to the following two areas in my work: the analysis of the SiPM’s correlated noises and the DC analysis of the SiPM’s breakdown characteristics.

A morfológiai átalakulások szerepe a Candida albicans gazdaszervezetben történő túlélésében és annak inváziójában

2017, május 31 - 13:57
A morfológiai átalakulások szerepe a Candida albicans gazdaszervezetben történő túlélésében és annak inváziójában Jakab, Ágnes Az opportunista patogén C. albicans betegséget okozó képességét gyakran kapcsolják össze a gombára jellemző élesztő→fonalas morfológiai átalakulással. Kísérleteinkből kiderült, hogy a szájüreg, bél és hüvely nyálkahártyáját jellemző környezeti feltételekben bekövetkező változások, mint a pH eltolódása, CO2 tenzió növekedése vagy vérzés létrejötte, befolyásolják a gomba morfológiai átalakulását, elősegítve a Candida infekció kialakulását. A humán szervezetben, a behatoló mikroorganizmusok elpusztításában döntő szerepet játszanak a peroxidokat termelő fagocita sejtek. Kimutattuk, hogy a C. albicans krónikus oxidatív stresszhez történő alkalmazkodása védelmet jelent a gomba számára a gazdaszervezetet jellemző egyéb stresszhatásokkal szemben, azonban ez nem hozható összefüggésbe a gomba morfológiai átalakulásával. A glükokortikoidokat gyulladásgátló és immunszupresszív hatásuk révén széles körben alkalmazzák a humán terápiában. Azonban a betametazon nagy dózisban történő alkalmazása megnöveli a C. albicans infekciók kialakulásának kockázatát, ugyanis fokozzák a humán patogén hifázó képességét és foszfolipáz termelését, befolyásolják az antifungális szerek hatásfokát, valamint a C. albicans epitélium sejtekkel történő interakcióját (adhézió, invázió, sejt károsítás, interleukin termelés). Így a morfológiai átalakulás infekcióban betöltött szerepének mélyebb megértése elsődleges fontosságúnak tűnik az általa okozott gombafertőzések megelőzése, gyors diagnosztizálása és/vagy visszaszorítása érdekében.; The invasive capability of C. albicans, which is an opportunistic pathogen dimorphic fungus, is frequently correlated to the yeast→hypha morphological transition. According to our experimental data the physiological changes such as the elevation of pH, increasing CO2 concentration or bleeding in the oral cavity and in the intestinal and vaginal lumens are likely to facilitate the morphological transitions and even the invasion of the human body by C. albicans. In the human body, the peroxide-producer phagocytic cells play a crucial role in the destruction of the invading microorganisms. Our data indicates that the increased tolerance of C. albicans to oxidative stress provided the fungus with a defence system against other stress conditions in the host independently of stress-elicited morphological transitions. Glucocorticoids are widely used in the medical practice for their anti-inflammatory and immunosuppressive effects. Our observations suggest that the use of applications of high dose glucocorticoid betamethasone may predispose patients to C. albicans infections by stimulating the hypha formation of C. albicans and extracellular phospholipase production, affects the efficiency of antimycotics as well as the interactions between C. albicans and the epithelium (adhesion, invasion, cell damage, interleukin release). In summary, a better understanding of the morphological transitions during C. albicans infection seems to have a primary importance in order to prevent, diagnose and alleviate fungal infections in the future.

Eltérő talajművelési változatok hatása a kukorica gyomvegetációra

2017, május 27 - 11:54
Eltérő talajművelési változatok hatása a kukorica gyomvegetációra Kovács, Szilvia A jövő alapvető elvárása, hogy a jelenkor mezőgazdasági termelésének valamennyi szegmense megfeleljen a fenntarthatóság követelményrendszerének. A korszerű földművelésben ez a talajkímélő, csökkentett menetszámú technológiák alkalmazását jelenti. A talajnedvességgel jól gazdálkodó művelési rendszerek kiegészülve a fenntartható növénytermesztés eszközrendszerével alkalmasak a hatékonyabb, de a környezetet kímélő mezőgazdasági termelésre. Az USA-ban már évtizedek óta ismerik az új típusú technológiákat, a célnak megfelelő gépparkkal alátámasztva tudatosan használják. Magyarországon a csökkentett menetszámú művelési rendszereket bár ismerik, ezek gyakorlati alkalmazása széleskörűen még nem elterjedt. A talajkímélő technológiák hatásának komplex értékelése számos pillérre támaszkodik. A legalapvetőbb a talajra gyakorolt hatás, a második pillér a gyomnövényzetre gyakorolt hatás, amelynek növényvédelmi vonatkozásai elvitathatatlanok. A gyakorló szakember (gazda) számára a legfontosabb azonban a gazdasági aspektus. Dolgozatomban magyarországi talajokon, a hazai klimatikus viszonyok között, a Magyarországon elfogadott és bevett nagyüzemi termesztés-technológiák mellett teszteltem egyes forgatás nélküli talajművelési rendszerek gyomflórára gyakorolt hatását. Hipotézisem szerint a talajkímélő művelési módok alapvetően befolyásolják a nagyüzemi kukoricatermesztés gyomviszonyait. Az értekezésben az alábbi célok kerültek megfogalmazásra: 1: Milyen alapvető különbségek vannak a hagyományos és a talajkímélő művelési módok között a gyomviszonyok vonatkozásában? 2: Van-e lényeges különbség, a csökkentett menetszámú művelési módok gyomnövény-együttesei között? 3: Vannak-e diverzitásbeli különbségek a vizsgált talajművelési módok között? 4: Melyik vizsgált csökkentett menetszámú művelési mód, felel meg legjobban a fenntartható mezőgazdaság és a gyakorlat követelményeinek? A vizsgálati helyszín Csárdaszállás település határában (Békés megye) található. A KITE és AGTC közös, csökkentett menetszámú termesztési technológiai kísérletsorozatában, 11,5 hektáros területen négy egyenlő méretű parcellán folytak a vizsgálatok. A technológiai kísérletekhez szükséges erő- és munkagépeket a KITE Zrt. és üzemei biztosították, valamint a technológiai kísérletek megtervezését, beállítását, a beállítások időközi módosítását és felügyeletét is a KITE Zrt. végezte. A napi meteorológiai adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatbázisából származtak, értékelésükhöz a Gaussen-Bagnouls xerotermikus indexet (IGB), valamint a potenciális evapotranspirációt (PET), a tényleges evapotranspirációt (TET) és a relatív evapotranszpiráció (RelET=TET/PET) használtam. A talajtani adatok a Debreceni Egyetem Földhasznsítási Tanszékének adatbázisából származtak. A talaj fizikai jellemzői közül vizsgálták a talajtömörödöttséget, a tömör rétegek elhelyezkedését és a talaj nedvességtartalmát. A három vizsgálati évben (2000-2002) 3 féle kukorica hibridet vetettek (Occitán SC, PR 37M34 SC, Dekalb 471 SC) 75.000 szem / hektár tőszámmal. A 4 parcellából háromban forgatás nélküli alapművelésre épülő talajművelési mód (direktművelés, tárcsás, sekély tavaszi) a kontrollként szolgáló negyedikben hagyományos művelési mód került beállításra (őszi szántás). A nagyüzemi körülmények között beállított kísérletben a hagyományos őszi és tavaszi tápanyag utánpótlást, pre– és posztemergens gyomirtást alkalmaztak a táblák egész területén, ezért a kapott eredmények valósan tükrözik, hogyan alakult a gyomosság a hazai gyakorlatban elfogadott termesztéstechnológiai körülmények között. A növényi mintavételezés egylépcsős, egyszerű random mintavételezéssel történt kezelésenként tíz darab, 2x2 méteres állandó kvadráttal. Statisztikai alapadatokként a társulások analitikus bélyegei közül a fajok abundancia, dominancia, vitalitás és szociabilitás adatai kerültek rögzítése a terepen. A gyomviszonyok jellemzése során négy fő irányt követtem: cönotaxonómia, szimilaritási viszgálatok, a texturális jellemzők és a diverzitási számítások. A különböző borítási adatok (átlagos borítás, C3/C4-fajok, egy- és kétszikűek aránya, özönfajok aránya stb.) statisztikai feldolgozása egytényezős varianciaanalízissel (ANOVA) történt, amit megelőzött az adatmátrix normalitás vizsgálata és a varianciák homogenitásának ellenőrzése (Levene-teszt). A kezelés átlagokat Tukey HSD-teszttel hasonlítottam össze. A klaszteranalízis során a legközelebbi szomszéd módszerrel történt. Az eredmények négy témakörbe csoportosíthatók: 1. A terület meteorológiai és talajtani adatainak feldolgozása A csökkentett menetszámú művelési módok talajnedvesség-megőrzése már a második évtől kimutatható és folyamatosan fennáll. A legmagasabb értékkel a direktvetés rendelkezik, ezt követi a tárcsás és a sekély művelés. A kímélő talajműveléseknél az induláskori magasabb talajnedvesség értékek magasabb TET értékeket vonnak maguk után. Ez az előny a tenyészidőszak közepéig megmarad, bizonyítva ezzel jobb talajvízmegtartó képességüket. A legnagyobb talajnedvesség veszteséget a hagyományos, szántásos művelésnél tapasztaltam. 2. Az eltérő művelési módok hatására kialakult fajösszetétel és gyomborítási adatok időbeli változásnak jellemzése A fajszám vizsgálata nyomán megállapítható, hogy a talajkímélő művelések magasabb fajszámú, diverzebb fajkészlettel rendelkeznek, mint a forgatásos alapművelésre épülő szántás. Mindhárom kímélő művelési módnál enyhe fajszám csökkenés tapasztalható az évek során, de mindvégig sokszínűbb gyomflórát eredményeznek. A direktvetés szignifikánsan magasabb fajszámmal rendelkezik valamennyi művelési módhoz képest. A művelési módoktól függő fajkészlet nyomon követésére három év nem elegendő. A fajösszetétel alapján elvégzett szimilaritás (hasonlóság) vizsgálatok alapján d-értéket figyelmen kívül hagyó (ignoráló) indexek árnyaltabb képet adtak az állományokról, de valamennyi vizsgált index szerint a leghasonlóbb állománnyal a tárcsás és a sekély tavaszi kezelés jellemezhető, míg a szántás és a direktvetés szimilaritása a legalacsonyabb. A gyomborítás (%) hipotézis vizsgálata megállapította, hogy a szántásos művelési mód gyomborítása mindhárom évben szignifikánsan alacsonyabb a kímélő művelési módoktól. Egyik évben sem mutatható ki szignifikáns eltérés a tárcsás és a sekély tavaszi művelési változatok gyomborításában. A direktvetés szignifikáns eltérése a másik két kímélő művelési módtól évjárat függőnek bizonyult. 3. A vizsgált terület szegetális gyomnövényzetének cönotaxonómiai és texturális feldolgozása és összehasonlítása művelési módonként A terület szegetális gyomnövényzetének cönotaxonómiai felmérése során valamennyi kezelés esetén kakaslábfű-fakómuhar társulást azonosítottam (Echinochloo-Setarietum pumilae Felföldy 1942 corr. Mucina 1993), melynek társulás alkotó fajait nem befolyásolta az eltérő művelési mód. Társulás alkotó fajok: az Echinochloa crus-galli, a Setaria viridis és a Hibiscus trionum. A diagnosztikus fajkombináció további tagjai: Amaranthus retroflexus, Setaria verticillata, Stachys annua, Convolvulus arvensis, Chenopodium hybridum, Solanum nigrum. Mindhárom kímélő művelési módszerre jellemző differenciális fajnak minősül az Amaranthus retroflexus, a Setaria verticillata, és a Cirsium arvense. Önálló, a másik két kímélő talajművelési módtól eltérő differenciális fajokkal csak a direktvetés rendelkezik. Ezek az Amaranthus powellii, a Sonchus asper, a Conyza canadensis, a Tripleurospermum perforatum és a Taraxacum officinale. A frekvencia értékek alapján elvégzett klaszteranalízis részben alátámasztotta a hagyományos társulástani eredményeket. A forgatásos művelés csak T4 gyomokat hagy a területen. A forgatásos alapművelés elhagyásával változó mértékben, de csökken a T4 fajok aránya és emelkedik a G3 gyomok borítása. Direktvetésnél arányuk megkétszereződött, sekély művelésnél megháromszorozódott. Az talajkímélő módok életforma diverzitása alapján a direktvetés a diverzebb (7-féle), a sekély és tárcsás művelésnél (3-3). A szaporítógyökeres (G3) fajok közül (Cirsium arvense, Convolvulus arvensis) a mezei aszat dominanciájára kell felkészülni. Az ökológiai indikátorszámok értékelése szerint a hagyományos művelés 3 éve alatt, a szubmontán erdők klímaövének megfelelő, félüde, neutrális és közepes tápanyagellátással rendelkező fajok szaporodtak fel. A tárcsás művelés kedvez az erdőssztyepp övnek megfelelő, üde, enyhén mészkedvelő, a trágyázott területekre jellemző, N-jelző növények elszaporodásának. A direkt és sekély művelési módok nem különböznek markánsan, félüde, gyengén baziklin, tápanyagban dús talajok fajai borítják. A talajkímélő művelések a fűfélék (Poaceae: Echinochloa-crus-galli, Setaria ssp.) felszaporodását vonják maguk után, még a nagyüzemi kukoricatermesztésben nélkülözhetetlen gyomirtás ellenére is. A kímélő művelések közül a direktvetés tartja legjobban vissza a fűféléket, melynek oka a magasabb összfajszám, és a változatosabb életforma spektrum, amely erősebb kompetíciót követel meg a gyomfajok között. A kímélő művelések egyértelműen kedveztek a C4-es fajok terjedésének is, melyek három év alatt szignifikánsan nagyobb borítást értek el, mint a szántásban. Az összgyomborításon belül, az egyszikű C4-ek részesedése válik meghatározóvá a három év alatt. Különösen magas (egyszikűek dominálta) C4-es borításra kell számítani a tárcsás alapművelés esetén. Az özönfajok – közülük is az invazív neofitonok - magasabb borítása várható a forgatás nélküli művelési módoknál, de a kukorica esetében, ahol a herbicid mentes kezelés nem megvalósítható, az inváziós folyamat lassulni fog. 4. A művelési módok gyomnövény-együtteseinek értékelése diverzitási számításokkal. Az értekezés diverzitási fejezete részben módszertani indíttatású volt, miszerint a szegetális gyomközösségek értékelésére a diverzitási mutatók, a diverzitási függvények vagy a diverzitási rendezések a legalkalmasabb számítási módok. A diverzitási mutatóknak (ST, Sátl, Me, N, Nátl, ST/N) a gyomdiverzitás különbségeinek kimutatására való alkalmazása csak akkor javasolt, ha egyszerre több mutatót használunk, de ekkor is ellenőrizni kell az eredményeket konkrét diverzitási számításokkal. A klasszikus diverzitási indexek egyértelműbben jelzik a valós diverzitási viszonyokat, de a diverzitás jellemzésére a diverzitási rendezések a legalkalmasabbak. Közülük az egyparaméteres diverzitási függvénycsaládok közé tartozó Rényi- féle általánosított entrópia, kiegészítve az RTS-diverzitás alkalmazásával, minden évben és aszpektusban alkalmasnak bizonyult a gyomközösségek értékelésére, rendezésére. A három év adatait összefoglalva megállapítható, hogy a szántás gyomközösséget homogenizáló hatása csak három év alatt, a csapadéktól erősen függően alakult ki. Szárazabb években alacsony gyomborítással, de diverzebb gyomközösséget képes kialakítani. A kímélő talajművelési módok gyomközösségei egyértelműen rendezhetőek a diverzitási profilok alapján. A felszínt alig bolygató direktvetés eredményezi a legdiverzebb gyomközösséget, ezt követi a sekély tavaszi művelés és a tárcsás alapművelés gyomnövény-együttese. Az értekezés konklúziójaként kijelenthető, hogy a talajkímélő művelési módok, alapvetően befolyásolják a nagyüzemi kukoricatermesztés gyomviszonyait, így a dolgozat hipotézise helytálló. A céloknak megfelelően elvégzett analízis alapján a vizsgált talajkímélő művelések talajnedvesség megőrző szerepe egyértelmű, gyomflórájuk lényegesen nagyobb fajszámmal, borítással, egyszikű C4-es aránnyal, geofitákban bővelkedő gazdagabb életformaspektrummal, növekvő özönfaj-aránnyal rendelkezik, mint a forgatásos alapművelésre épülő szántás. Bár cönotaxonómiailag egységesek, differenciális fajokkal jól elkülöníthetőek, diverzitás szempontjából rendezhetőek. A talajkímélő művelések közül a direktvetés – bár talajtanilag a legkedvezőbb – növényvédelmi kockázatot jelent az óriási gyomosodás miatt, még akkor is, ha gyomösszetétele a legdiverzebb. A fenntartható mezőgazdaság követelményeinek a tárcsás és a tavaszi sekély művelés felel meg a legjobban, mert kedvező talajszerkezete és kezelhető viszonylag diverz gyomflórát eredményez.; It is an expectation derived from future needs that all the aspects of the current agriculture should meet sustainability. The reduced tillage as an up-to-date technology used in land cultivation can meet the expectation. Cultivation systems which are able to manage well soil moisture content completed with sustainable crop production are capable of producing crops in more efficient but environment friendly ways. In USA, Canada, Germany, they have been familiar with the up-to-date technologies for decades, and the technologies have been applied by specific machinery on purpose. In Hungary, however, the reduced tillage systems have been known but not come into general use. The complex evaluation of the influence of soil conservation tillage is based on many stands. Its base effect is the influence on the soil, the second one is the influence on the weed community which obviously relates to the plant protection technology used. However, farmers are interested most likely in the economic aspect. This study focuses on testing the influence of some non-rotational tillage systems on weed communities under the climate in Hungary, applying the generic large-scale farming technologies. The driving hypothesis is that soil conservation tillage used in maize production on large-scale farms basically influences the weed communities on those fields. The objectives of the study are to reveal the next: 1. What are the fundamental differences between traditional and soil conservation tillage referring to weed communities? 2. Is there significant difference among the weed communities of the cultivation systems of reduced tillage? 3. Are there any differences between the applied soil cultivations referring to weed diversity? 4. Which kind of reduced tillage can meet most the requirements of practice and sustainable agriculture? The research field was located next by the settlement Csárdaszállás, Békés county, Hungary, which was utilised in a research into reduced tillage application in crop production by KITE Co. and University of Debrecen. It was a research field of 11,5 hectares that comprised four plots of the same size. Machinery and service demanded by the research were rendered by KITE Co. Under the framework of the field research, this study was to reveal the influence of maize production on weed vegetation. Hungarian Meteorological Service (OMSZ) served the data of meteorology relevant to the area and period of research. Data were processed by use of xerothermic index by Gaussen-Bagnouls (IGB), potential evapotranspiration (PET), true evapotranspiration (TET), and relative evapotranspiration (RelET=TET/PET). Data of soil attributes came from database of Department of Soil management, University of Debrecen. Physical attributes of soil, namely soil compactness, distribution of compact layers, and moisture content were measured. Over the three years of research, there were three maize hybrids such as Occitán SC (FAO 380) PR37M34 SC (FAO 360), Dekalb 471 SC (FAO 410) used with 75 000 seeds per hectare each. It was an experiment set in farming condition of which three components were reduced tillage ( treatment I, II, III) and one was traditional tillage of many operations on soil (treatment IV.). It is decisive on the weed community that what technology and weed control is applied on crop fields. Being given the fact that these essential elements of the technology were applied on the whole of the research field, thus the results can represent truly how weed communities changed under generic technology of maize production. Samples of weed was taken in simple random ways out of ten fixed boxes of 2 times 2 metres in each treatment. As basic statistical data, abundance, dominance, vitality, and sociability data of analytical features of the species were recorded on the spot. Weed communities were featured by using four aspects, such as cönotaxonomy, similarity, texture, and diversity. Diversity analysis was done by data processing applied data matrix that was evaluated by using software DIVORD 1.9, while doing diversity ranking according to -ranked entropy by Rényi. Data of abundance, as basic statistical data, were used to compute relative frequency figures in order to rank diversities and calculate three diversity functions with their evenness values, namely Shannon, Simpson, and Berger-Parker functions. The weed cover and frequency data were analysed by using One-way ANOVA. Before applying ANOVA, data matrix normality and variance homogeneity (Levene-test) tests were run. The means of treatments were compared by Tukey HSD-test. The findings of the study fall into four categories: Processing data of soil and meteorology Water-saving effects of reduced tillage systems was realised right in the second year of production and sustained over the next periodThe highest moisture content was provided by the field cultivated by direct drilling, followed by disk ripper and shallow ploughed fields. Higher starting moisture contents for reduced tillage systems entailed higher TET values. This is as an advantage maintained up to middle of the vegetation period, proving better water saving capability. The highest moisture content loss was recognised as to ploughing. Weed cover and composition of species developed by distinct treatments over the research period Based on the number of species it is soil conservation tillage that is more diverse with higher number of weed species compared to the ploughing. There were some decrease in number of species for each soil conservation tillage over the research period but they could keep maintaining more diverse weed flora than that of ploughing. Direct drilling had significantly higher number of species compared to any other ways of tillage. The research period was not long enough to track the changes in the assortments of species dependent on ways of tillage. As for similarities based on compositions of weed species, indices ignoring d-values could modulate the picture of the communities better than the symmetric ones, but according to all the indices the most similar weed communities could develop on fields cultivated by disk By testing weed cover data in per cent, it was found that weed cover figures measured on fields ploughed were significantly lower to those figures for reduced tillage systems in each year. At the same time, there was no significant weed cover difference found between disk ripper and shallow tillage in any year of the research, while admitting the year effect on direct drilling resulted in significant difference if any. Analysis and comparison of cönotaxonomy and texture of detected arable weeds by ways of soil cultivation It was Luckspur-Yellowbristle grass community identified for each way of soil cultivation (Echinochloo-Setarietum pumilae Felföldy 1942 corr. Mucina 1993), therefore, weed species as the components of community were not influenced by distinct cultivation. As the components there were identified weed species as follows: Echinochloa crus-galli, Setaria viridis and Hibiscus trionum but there were others such as Amaranthus retroflexus, Setaria verticillata, Stachys annua, Convolvulus arvensis, Chenopodium hybridum, Solanum nigrum. There were differential species by which distinct tillage systems can be differentiated. Detected differential species featuring all three soil conservation tillage are such as Amaranthus retroflexus, Setaria verticillata, and Cirsium arvense. It is direct drilling that only has distinctive weed species compared to the other two. These species are the next: Amaranthus powellii, Sonchus asper, Conyza canadensis, Tripleurospermum perforatum and Taraxacum officinale. Cluster analysis based on frequency data supported the resemblance, thus, the classification has partly confirm the traditional weed community findings. There were quantitative features of weed communities analysed such as life-form spectrum, ecological indices, monocotyledon and dicotyledon, distribution of invasive species and C3/C4 ratios. It was the ploughing which had the most homogenous life-form spectra with weeds of T4 on the field. Omitting rotational tillage, the proportion of weeds of T4 will probably decrease, but there will be an increase in weed cover of G3 in line with that, resulting in twice and treble as much of the portions for direct drilling and shallow tillage, respectively. The most diverse life-form spectra appertains to direct drilling followed by disk ripper and shallow tillage with 7, 3, and 3 life-forms, respectively. Creeping thistle (Cirsium arvense, Convulvulus arvensis) of G3 may dominate. According to the ecological indices on fields with traditional tillage over the three years of research weeds that are plants in accordance with submontane broad-leaved forest belt, semi-humid habitats, neutral, and moderately nutrient rich habitats accrued. Disk tiller preferred weeds that are basiphylous plants in accorrdance with woodland belt, N-idicators of fresh, fertilized soils to accrue. There was no notable difference between direct and shallow tillage, both preferring basifrequent plants of semi-humid habitats with soils rich in mineral nitrogen. Grasses (Poaceae) such as Echinochloa crus-galli, Setaria viridis, Setaria verticillata can accrue under conditions of soil conservation tillage, even if there is a technology including weed control to produce maize in large-scale farming. It is direct drilling of soil conservation tillage which may keep grasses within bounds because of higher number of species and more diverse life-forms spectrum generating higher competition between weed species. It is clear that soil conservation tillage obviously favours spreading of weeds of C4. There were significant differences found between traditional tillage and direct drilling in each year, moreover, traditional tillage significantly differed from each conservation tillage by the third year of research. Within the total cover of C4 it is the monocotyledonous that have the highest share, which may be notably high cover of C4 dominated by the monocotyledonous as to primary tillage by disk ripper. It can be stated that for non-rotational tillage higher covers of invasive species may be projected, however, this invasion will be retarded by the maize production technology using herbicides. Diversity measures to evaluate weed communities of ways of soil tillage Chapter dedicated to diversity in the thesis addresses methodology. Its goal is to reveal that what calculations as to arable weed communities can provide the results mostly being in accordance with true situations on the fields. Using numbers (pcs) of individuals as basic data, there were diversity measures, classical diversity functions, and diversity orderings computed. Diversity measures (ST, Smean, Me, N, Nmean, ST/N) are recommended to differentiate weed diversities provided that more measures are used together, but even this is the case results have to be checked by specific diversity calculations. Classical diversity indices can be more precise and clearer than diversity measures as to true relations among weed communities, indicating tinier differences within communities. It was generalised entropy by Rényi out of one-parameter diversity functions that was used to measure diversity, which was coupled with RTS-diversity and thus being adapted for evaluating weed communities in each aspects and year. Considering the combined data of the three year of research it can be stated that homogenising effect of ploughing on weed community was developed by the end of the third year only, depending on precipitation. In drier years this could develop weed communities with low cover but they were more diverse. Weed communities of soil conservation tillage could be unequivocally ordered by their profiles of diversity. It is direct drilling that had the most diverse weed community, as second one was shallow tillage followed by disk ripper in the third place. As a conclusion it can be stated that methods of soil conservation tillage fundamentally influence the weed communities developing under conditions of maize production of large-scale farming, thus, the driving hypothesis is right. Ways of soil conservation tillage can be differentiated by specific ones of differential species and unequivocally ordered by diversity. Of methods of soil conservation tillage, it is direct drilling that, although leaving the favourable soil characteristics, bears risk of plant protection even if it has the most diverse weed community. They are disk ripper and shallow spring tillage which can meet best the requirements of sustainable agriculture.

„Jó” gyermekek – felnőtt szemmel

2017, május 25 - 08:41
„Jó” gyermekek – felnőtt szemmel Portik, Erzsébet Edit Értekezésünkben a két világháború közötti időszak erdélyi gyermekkortörténet egy szeletének rekonstruálását tűztük ki célul, fókuszálva az adott kor pedagógiai, eszme-és mentalitástörténeti vonatkozásaira. A rekonstruáláshoz járható útnak tűnt az adott korszak gyermekkultúrája által közvetített gyermekkép, gyermekszemlélet vizsgálata a Benedek Elek által szerkesztett Cimbora című gyermekfolyóirat tükrében. E cél érdekében a Cimbora által közvetített gyermekképet - szöveges és képi narratívák olvasatán keresztül - a gyermekszerepek, a szülő-gyermek kapcsolatok és a társadalmi elvárások szempontjai alapján vettük górcső alá. Kutatásunkat egy alapkérdésből kiindulva indítottuk útjára: vajon milyen gyermeklapot olvastak az erdélyi kisebbségi magyar gyermekek a két világháború között, s kiolvashatók-e ebből a lapból az adott időszak gyermekvilágának attribútumai? A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a gyermekújság műfaji repertoárjában és a képi látásmód szűrőjén keresztül milyen felnőttek által konstruált gyermekképek születtek az adott korban, milyen individuális és generációs hagyományok kaptak nagyobb hangsúlyt a gyermeknevelésben, illetve ezek hogyan szóltak bele a gyermek életébe. A vizsgálati korpusz boncolgatásakor a gazdag és sokszínű szövegrepertoár az erdélyi gyermekkor-narratívák minden eddiginél alaposabb felderítésére irányította figyelmünket. A narratív identitás reprezentációjaként is felfogható szöveges és képi anyag által megkíséreltük az irodalmi műfajok és illusztrációk címzettjeinek gyermekkorát a felnőttség perspektívájából megközelíteni, a rajzok megrendelőjének és készítőinek életvilágát, mentalitását is megvizsgálni. A témát feltáró több szempontú vizsgálódásunkban többféle módszer kombinációja szolgált eszközül. A gyermekségkonstrukciók felderítéséhez, a szülők és gyermekek kapcsolatának mint összetett értelmezést igénylő társadalomtörténeti jelenségnek a megvilágításához, a gyermeklap hasábjain keresztül való átszűréséhez kiválóan illeszkedett a tartalomelemzés, szövegkutatás módszere. Az alkalmazott módszerünkkel ilyen módon a Cimbora mint vizsgálati korpusz műfaji elemeinek a szimbolikus jelentését, a rejtett mondanivalóját céloztuk meg felfedni, ezáltal kívántunk képet kapni a két világháború közötti erdélyi gyermekkortörténettel kapcsolatos értékrendekről, normákról, szabályokról. A vizuális kommunikáció eszköztárának vizsgálata, a különböző képelméleti, képértelmezési megközelítések segítséget nyújtottak a hatékonyabb, értő képolvasáshoz, a vizuális jelrendszerben megformált gyermekkép rekonstruálásához. A Cimbora gyermekújság műfaji repertoárja azon túl, hogy a felnőttek által elképzelt jó gyermekek ideálját erősíti, többféle gyermekségkonstrukció jelenlétéről referál, amelyek többnyire az erdélyi tradicionális és polgári társadalom szokásgyakorlata által determinált gyermekkor-történeti narratívákban élnek tovább. A felnőtt-gyermek összetartozást, a szülő-gyermek diádot, majdnem minden illusztráción tetten érhetjük. A Cimbora szöveges és illusztrációs bázisának vizsgálati eredményeit a fenti irányvonalak mentén kiolvasott toposzok és gyermekkor-narratívák alapján összegeztük. Munkák elsősorban a gyermekkor-történeti kutatások erdélyi recepcióját erősítené, a téma és feldolgozásának módja hiánypótló lehetne nemcsak a neveléstörténészek, kutatók számára, hanem a pedagógusok, szülők számára is, a plurális gyermekszemlélet, a különböző gyermekségkonstrukciók megismerése szempontjából. Továbbá, eredményeink várhatóan hatással lesznek a romániai magyar pedagógusképzés tartalmi és módszertani gazdagításában. The basic aim of this dissertation is to reconstruct a slice of Transsylvanian childhood history between the two World Wars, having as focal point the references in the history of pedagogy, ideology and mentality. In making this reconstruction a practicable plan was to make an analysis of child image and child attitude transmitted by the child culture of the age, as it was reflected in the "Cimbora" children's periodical, edited by Elek Benedek. Focusing on this aim, we thoroughly analysed the child images conveyed by Cimbora , both in the reading of textual and imagistic narratives, from the point of view of child roles, parent - child relationships and social expectations. We started the research with the basic question: What children's periodicals did the Transsylvanian Hungarian minority children read in the inter - war period, and can the attributes of the child universe of the given historical period be found in the above - mentioned children's periodical? During the research we wanted to find out what child images were generated by the adult world of the age, what individual and generation - based traditions were more emphasized in child education,as well as how profoundly they had an impact on a child's life.We did this through the filter of the repertoire of children's periodical as a distinct genre,and through the visual perception. While dissecting the corpus under analysis, the rich and multicoloured textual repertoire made us focus even to a greater extent on the Transsylvanian narratives of childhood. Through the textual and imagistic material, which can also be perceived as the representation of narrative identity, we attempted to get closer to the childhood of the addressees of the literary genres and illustrations, from an adult perspective. We also tried to analyse the way of life of the person who ordered the drawings and of those who illustrated the periodical. In our research we had a combination of several methods at our disposal. In order to reveal the child constructs, to highlight the meaning of parent - child relationships as a social history phenomenon requiring a complex interpretation, in filtering the pages of the periodical, the content analysis and text research method proved to be very useful. By using the applied method we aimed at revealing the symbolic meaning, the hidden message of Cimbora 's elements as a genre, thus getting an image of the value system, norms and rules connected to the inter - war Transsylvanian childhood history. The analysis of the instruments of visual communication, the approaches of different image theories and analyses were of great help in a more efficient, competent image reading and in reconstructing the child image as it has emerged from the visual sign system. Going beyond strengthening the ideal of the good child as imagined by the adult world, the genre - repertoire of Cimbora presents the existence of several other childhood constructs , which keep being alive mainly in the childhood history narratives determined by the Transsylvanian traditional and civilian convention. We can come across the child - adult unity, the parent - child dyad, in almost all the illustrations. We summarized the research results of the textual and visual basis of Cimbora ,relying on the childhood narratives and topoi read along the above - mentioned lines. This work would first and foremost strengthen the way childhood history research is received in Transsylvania. The subject matter and its treatment could fill a lack not only as far as educational historians and researchers are concerned but it would be profitable also for teachers and parents,getting them acquainted with a pluralist outlook on the child and with a variety of child constructs. In addition, our results will hopefully have an impact on enriching both the content and methodology of teacher - training in Romania.

A mozgásképesség javítására és a mozgásmennyiség mérésére alkalmas készülékek kifejlesztése és alkalmazása post stroke betegeken

2017, május 25 - 08:41
A mozgásképesség javítására és a mozgásmennyiség mérésére alkalmas készülékek kifejlesztése és alkalmazása post stroke betegeken Vér, Csilla Összefoglalás: A magyar egészségügyben a folyamatosan szűkülő humán erőforrás következtében olyan gazdaságos módszerek fejlesztése és tesztelése szükséges, amelyek segítik a humán erőforrás diagnosztikus és terápiás tevékenységeit. Stroke után a paretikus alsó végtag izomgyengesége, spazmusa és kóros tartásmintája boka-láb deformitást és a járás harmóniájának megbomlását okozhatja. • Munkacsoportunk kifejlesztett egy elektromosan vezérelt, személyre szabott akciórádiuszú, plantár- és dorzálflexiót kivitelező készüléket, amely minden részletében nem, de összességében jobb és alkalmasabb akut stroke betegek kezelésére, mint a magyar piacon és a szakirodalomban eddig elérhetőek. A készülék sorozatgyártásra alkalmas. • Az általunk fejlesztett és klinikai körülmények között tesztelt passzív boka mobilizáló készülék mozgás szervrendszeri hatását elemeztük, és funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) készülékkel megvizsgáltuk, hogy a passzív mozgatás mely agyi területeket aktiválja. Eredményeink alapján a stroke akut stádiumában: - egy passzív boka mobilizálóval végzett kezelésnek jelentős additív hatása van a paretikus boka-láb kezelésében, - a mozgás szervrendszeri klinikai paraméterek javulása mellett nem csak helyileg az ízületben vagy az izomtónusban következik be változás, hanem az agy egyes területeire is hatással van a passzív boka mobilizálóval végzett kezelés, - pusztán az fMRI jelből található olyan mozgást jellemző paraméter, amely összefüggésben van a stroke beteg állapotának súlyosságával. • Kifejlesztettünk, validáltunk és klinikai körülmények között teszteltünk egy olyan mozgásérzékelő műszert, amellyel objektív módon felmérthető és követhető a stroke betegek állapota. Műszerünk előnyei: - a beteg mozgásmennyiségének mérésével lehetővé teszi az aktuális állapot felmérését, - érzékenyen jelzi a mozgásmennyiségek közötti különbségeket (domináns vs. nem domináns vagy paretikus vs. egészséges felsővégtag), - alkalmas a betegek tudatállapotának követésére, - egyes neurológiai betegségek esetén segítséget jelenthet a gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák, valamint a rehabilitáció követésében és hatékonyabbá tételében, - szeptikus körülmények között is alkalmazható, mert vízálló, fertőtleníthető és ütésálló burkolattal ellátott. Summary: Due to continuously growing shortage of human resource in Hungarian health care, it is necessary to develop and test economical methods which help both diagnostic and therapeutic activities of the human resource. Post-stroke muscular weakness, spasticity and pathological posture of the paretic lower limb may cause ankle and foot deformity and disharmony of the gait. • Our team have developed an electronically controlled device which performs plantar flexion and dorsiflexion with personalised action radius, and which is in summary better and more suitable (although not in every aspect) for treating acute stroke patients than any other device available on the Hungarian market or in the literature. The device is suitable for serial production. • We analysed the effect of our passive ankle mobilising device (developed by ourselves and tested in clinical setting) on the locomotor system, and examined by functional magnetic resonance (fMRI) device which areas of the cerebral cortex are activated by passive movement. Our results show that in the acute phase of stroke: - treatment by an ankle passive motion device has significant additive effect in the treatment of the paretic ankle and foot; - in addition to the improvement of the clinical parameters of the locomotor system, changes occur not only in the joint or in the muscle tone, but the treatment performed with the ankle mobiliser also has effect on certain areas of the brain; - the fMRI signals include a motion parameter which is in relation to the severity of the state of the stroke patient. • We have developed, validated and clinically tested an accelerometer which enables us to objectively assess and track the state of stroke patients. Advantages of our device: - it makes possible the assessing of the patient’s current state by measuring their quantity of motion, - it sensitively indicates the differences between quantities of motion (dominant vs. non-dominant or paretic vs. healthy upper limb), - it is suitable for tracking the consciousness of the patient, - in cases of certain neurological diseases, it may help make the follow-up and improve the effectiveness of both pharmacological and non-pharmacological therapies as well as rehabilitation, - it may be used in septic circumstances as well because its casing is waterproof, shockproof and sterilisable.

FEHÉRJÉK FÉMIONKÖTŐHELYEIT MODELLEZŐ PEPTIDEK KOORDINÁCIÓS ÉS REDOXI SAJÁTSÁGAI

2017, május 18 - 23:19
FEHÉRJÉK FÉMIONKÖTŐHELYEIT MODELLEZŐ PEPTIDEK KOORDINÁCIÓS ÉS REDOXI SAJÁTSÁGAI Csire, Gizella A Cu,Zn-szuperoxid-diszmutáz (Cu,Zn-SOD) enzim és a humán prion protein (Hu-PrPC) két eltérő funkcióban szerepet játszó (metallo)protein, de közös pont, hogy mindkettőben az imidazolnitrogén a horgonydonor, illetve, hogy mindkettő esetén a fémion kötődése Cu(II) formában kedvezményezettebb, ugyanakkor a Cu(II)/Cu(I) átalakulás is igen fontos szerepet játszik/játszhat a működésükben.Doktori munkám során olyan védett multihisztidin peptideket vizsgáltunk, amelyek réz(II)komplexei a Cu,Zn-szuperoxid diszmutáz enzim aktív centrumát modellezik. A munkám további részében a prion betegségekkel összefüggésbe hozható prion fehérje 103-112 fragmensének és mutánsainak Cu(II)-, Ni(II)-komplexeit és oxidációját tanulmányoztuk. Célkitűzésünk volt több hisztidint tartalmazó N- és C-terminálison egyaránt védett peptidek, az Ac-HAAH-NH2, Ac-HAAHVH-NH2, Ac-HAAHGH-NH2, Ac-HGGHGH-NH2, Ac-HGGGHGH-NH2 szintézise és Cu(II), Ni(II)-komplexeinek oldategyensúlyi vizsgálata pH-potenciometriával, UV-látható spektroszkópiával és CD spektroszkópiával. További célunk volt a szintetizált peptidek Cu(II)-komplexei redoxi paramétereinek és SOD aktivitásának meghatározása is. Célunk volt továbbá a hisztidint és metionint is tartalmazó prion fragmens (dMKHM) és a mutánsainak – amelyekben vagy az egyik vagy mindkét metionint alaninra cseréltük – szintézise, oldategyensúlyi és oxidációs vizsgálata. A Cu(II)- és Ni(II)-komplexek stabilitásának, sztöchiometriájának, szerkezetének meghatározására a fentebb említett technikákat alkalmaztuk. Az oxidáció során keletkező termékek azonosítására HPLC-MS, MS/MS módszert használtunk.Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az általunk vizsgált multihisztidin ligandumok jó szerkezeti és funkcionális modellek kiindulópontjai lehetnek a Cu,Zn-SOD enzimnek. Másfelől a prion modellek oxidációs vizsgálata megfelelő információt nyújthat arról, hogy mi történik az élő szervezetben a prion betegség során. Ez támpontot adhat olyan biológiai kutatásokhoz, amelyek célja a neurodegeneratív betegségek kiváltó okának és lefolyásának felderítése.; The Cu,Zn SOD enzyme and the human prion protein have different function, but the anchoring donor atoms of both metalloproteins are imidazole nitrogens and in both cases the copper ion bindig is more preferable in the Cu(II) ion form. Cu(II)/Cu(I) redox reaction, however, plays a major role in their function as well.During the first part of my Ph.D. work I studied the Cu(II) complexes of various terminally protected multihistidine peptides which mimic the active site of Cu,Zn superoxide dismutase enzyme. In the second part of my work, we investigated the Cu(II) and Ni(II) complexes and oxidation of 103-112 prion protein fragment and its mutants related to prion diseases. Our aim was the synthesis of protected peptides containing several histidyl residues, Ac-HAAH-NH2, Ac-HAAHVH-NH2, Ac-HAAHGH-NH2, Ac-HGGHGH-NH2, Ac-HGGGHGH-NH2 and the solution equilibrium studies of the Cu(II) and Ni(II) complexes of these ligands by potentiometric titration, UV-Vis and CD spectroscopy. Our other aim was the determination of the redox properties and SOD activity of the Cu(II) complexes of the synthesized ligands. Additional aim was the investigation of human prion protein fragment and its mutants. The studied human prion fragment (dMKHM) contains both histidine and methionine residues, while methionine residues are systematically replaced or displaced in the studied mutants (dAKHA, dAKHM, dMKHA, dM1AKHA). The above mentioned techniques were applied to study the stoichiometry, stability and structure of the copper(II) and nickel(II) complexes, while we used HPLC-MS and MS/MS for identifying the products of copper(II) catalyzed oxidation.Summarizing our results we can say that these multihistidine ligands are good starting points for the planning of the Cu(II) complexes such molecules of which can be good structural and functional models of the SOD enzyme. On the other hand the investigation of oxidation of prion models can give good information of prion disease. These can provide valuable information for biological investigations aimed at determining the cause of neurodegenerative diseases.

Növények molibdén kezelése és hatásvizsgálata a növekedési paraméterekre és a tápelemfelvételre

2017, május 18 - 16:33
Növények molibdén kezelése és hatásvizsgálata a növekedési paraméterekre és a tápelemfelvételre Bacskainé Bódi, Éva A molibdén egyike azon hét mikroelemnek, amelyek a növények számára esszenciálisnak tekinthetők. Növényélettani jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a nitrogén-anyagcserében részt vevő enzimek nélkülözhetetlen fémkomponense. Egyrészt a nitrogenáz enzim kofaktoraként meghatározó szerepe van a pillangósvirágú növények nitrogénnel való ellátásában, másrészt a nitrát-reduktáz alkotójaként kiemelt szerepet játszik a nitrát redukció folyamatában, ugyanis a nitrát-reduktáz optimális működéséhez a molibdén jelenléte nélkülözhetetlen. Hiányában a nitrát redukció folyamata lelassul, amely gyakran káros mértékű nitrát felhalmozódást eredményezhet a növényekben. Mivel a molibdén a nitrát-reduktáz enzim részeként kulcsszerepet tölt be a nitrát redukcióban, ezért kutatómunkám egyik fontos célkitűzése volt annak igazolása, hogy megfelelő molibdénellátással csökkenthető az egészségre káros magas nitrátszint. A nitrát redukció folyamatának nyomonkövetéséhez meghatároztam a kísérleti növényeim (kukorica, napraforgó, zöldborsó) nitrát-nitrogén, valamint ammónium-nitrogén koncentrációját valamennyi növényi részben.Kutatásom további célja volt annak feltárása, hogy a növekvő koncentrációjú Mo-kezelések milyen hatással vannak a tesztnövények egyes növényi részeinek száraztömeg produktumára, a kezdeti gyökérnövekedés intenzitására, valamint az alkalmazott kezelések hogyan befolyásolják a növények makroelem, illetve mikroelem készletét. Továbbá fontosnak tartottam, hogy a kísérletben felhasznált, molibdénnel kezelt talajok elemanalitikai vizsgálatát is elvégezzem. Talajvizsgálataim során célkitűzésem volt annak meghatározása, hogy a talaj összes molibdéntartalmának hány százaléka hozzáférhető a tesztnövények számára (oldható elemtartalom), illetve annak megállapítása, hogy a kísérleti növények (zöldborsó) naponkénti öntözése okoz-e lemosódást a talajban, különböző talajtípusok esetén. A fenti kérdések megválaszolásához kísérleteket állítottam be, amelyek három fő csoportba sorolhatók: 1. tápoldatos kísérletek, 2. rizoboxos kísérletek, 3. tenyészedényes kísérletek. Tápoldatos és rizoboxos kísérleteimbe egy egyszikű (kukorica, ZeamaysL. cv. Norma SC) és egy kétszikű növényt (napraforgó, Helianthusannuus L. cvArena PR) vontam be, amelyek közvetve vagy közvetetten, de jelentős szerepet játszanak a humánélelmezésben, ugyanakkor gazdasági szerepük is igen kiemelt. A tenyészedényes kísérlethez pedig tesztnövényként a zöldborsót (Pisumsativum L.) választottam, mivel molibdén igénye kiemelkedő és Magyarországon egyike a legnagyobb területen termesztett zöldségféléknek. Rizoboxos és tápoldatos kísérleteim során a növények nevelésére a Növénytudományi Intézet, Mezőgazdasági Növénytani és Növényélettani Tanszékcsoport Klímaszobájában került sor, tenyészedényes kísérleteimet pedig 2015 tavaszán a Debreceni Egyetem, Agrokémiai és Talajtani Intézetének Tenyészházában állítottam be. A növényminták elemanalitikai vizsgálatát induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel (ICP-OES) és induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel (ICP-MS) végeztük el. A minták feltárásához HNO3-H2O2-os nedves-roncsolásos mintaelőkészítési módszert alkalmaztunk. A növényminták nitrát-nitrogén, valamint ammónium-nitrogén koncentrációjának meghatározásához szükséges mintaelőkészítés eltért a fent említett módszertől. A különböző nitrogén formákat az egyes növényi mintákból desztillált vizes kioldás és ultrahangos rázatást követően, folyadékáramlásos (CONTIFLOW) módszer alapján határoztuk meg, FIAstar Analizátor készülék segítségével. A talajminták elemanalitikai vizsgálata két fő részre bontható, melyek a következők: 1. A minták össz-elem tartalmának meghatározása atmoszférikus nedves roncsolással, tömény salétromsav és hidrogén-peroxid felhasználásával. 2. A minták oldható, vagyis a növények számára hozzáférhető Mo-tartalmának meghatározása a Lakanen-Erviö-féleextrahálószer alkalmazásával. Ezt követően a megfelelően előkészített minták elemtartalmának mérését a fent említett ICP-OES készülék segítségével végeztük el. Talajvizsgálataim során megállapítottam, hogy a különböző talajtípusok oldható Mo koncentráció értékei szoros összefüggést mutatnak a talajok kémhatásával és elemtartalmával (pl.: Fe, Al). Legkisebb oldható Mo koncentráció értéket a legkisebb pH értékkel rendelkező nyíregyházi talaj esetében jegyeztem fel, amely azzal magyarázható, hogy a savanyú talajok esetében a vas- és alumínium-oxidok erős kötésben tartják a növények számára hasznosítható molibdenát aniont. A talaj pH értékének növekedésével párhuzamosan viszont az adszorpció gyengül, ahogyan az a látóképi és pallagi talajok oldható Mo koncentrációjában is megmutatkozott. A tenyészedényes kísérletekben, az egyes talajrétegek (1-1 cm) molibdén koncentráció értékeit elemezve megállapítottam, hogy a növények rendszeres öntözése Mo lemosódást eredményezett a Pallagról és a Látóképről származó talajokban. A pallagi talaj oldható Mo koncentrációja ugyanis 22,1 és 31,1 mg kg-1, a látóképi talaj Mo koncentrációja 23,4 és 36,7 mg kg-1értékek között ingadozott a 30 mg kg-1Mo-kezelésű talajban, a talajmélység függvényében. A nyíregyházi talaj savanyú kémhatása azonban megakadályozta a Mo függőleges irányú mozgását. A tápoldatos és rizoboxos kísérleteimben a kukorica és a napraforgó növények vizsgálati eredményei arra mutattak rá, hogy a két növénytípus Mo akkumulációs képességében jelentős különbség figyelhető meg. A tápoldatos és a rizoboxos kísérletekben is azt tapasztaltam, hogy a napraforgó által felvett Mo mennyiség jelentősen meghaladta a kukoricánál mért értékeket. Tápoldatos kísérletben például a legnagyobb kezelés esetében a kukorica csíranövény 11,7 µgMo-t vont ki a talajból, a napraforgó csíranövény pedig ennek közel háromszorosát, 34,3 µg molibdént. A rizoboxos kísérletben, ugyanennél a kezelésnél kukorica esetében 41,2 µg, napraforgó esetében 57 µgMo értéket jegyeztem fel. Ezenkívül kimutattam, hogy a tesztnövények Mo akkumulációs képessége és száraz tömeg gyarapodása, valamint kezdeti gyökérnövekedése között szoros összefüggés van. A kukorica csíranövények esetében ugyanis az alkalmazott legkisebb kezelések nem voltak szignifikáns hatással a kukorica száraz tömeg értékeire, azonban napraforgó esetében, az intenzívebb Mo-felvételüknek köszönhetően ezen kezelések már fokozták a növények száraz tömeg gyarapodását a kontrollhoz képest. Továbbá megállapítottam, hogy a rizoboxos kísérletben, már a 90 mg kg-1Mo kezelés is szignifikáns mértékben gátolta a napraforgó fejlődését az extrém magas Mo akkumulációjuknak köszönhetően (1350-1458 mg kg-1), a kukorica esetében azonban csak a 270 mg kg-1 kezelés esetében mérséklődött a hajtás és a gyökér fejlődése. A gyökérnövekedés tanulmányozása során szintén azt tapasztaltam, kukorica gyökérhossz esetében szignifikáns csökkenést csak a legnagyobb Mo-dózis eredményezett, napraforgó esetében azonban már a 90 mg kg-1Mo-kezelés is szignifikánsan csökkentette a gyökér növekedés intenzitását. A molibdénnel kezelt kukorica és napraforgó csíranövények makroelem készletét összehasonlítva kimutattam, hogy a molibdén a legtöbb esetben serkentette a foszfor felvételét és gátolta a kén akkumuláciáját, amely eredmények összhangban vannak a szakirodalmakkal. Mikroelem összetételüket vizsgálva pedig megállapítottam, hogy a Zn, a Mn és a B koncentráció tekintetében a két vizsgálati növény hasonlóságot mutat, ugyanis a kezelés hatására ezen elemek koncentrációja mindkét vizsgálati növény hajtásában megemelkedett hidropónikus körülmények között. A csíranövények NO3-N és NH4-N koncentráció eredményeit elemezve megállapítottam, hogy a tápoldatos kísérletben egyetlen Mo-kezelés esetében sem lehetett kimutatni statisztikailag is igazolható csökkenést a kukorica csíranövények NO3-N koncentrációjában a kontrollhoz képest, napraforgó esetében viszont a 0,07, 0,7 és 7 µM Mo-kezelések szignifikáns csökkenést eredményeztek a hajtás NO3-N tartalmában a kontrollhoz viszonyítva. Rizoboxos kísérleteim során továbbá azt tapasztaltam, hogy a kukorica hajtások esetében valamennyi Mo-kezelés, a gyökérben pedig a 30 és a 90 mg kg-1 Mo-kezelések statisztikailag is igazolhatóan csökkentették a NO3-N koncentrációját, és növelték az NH4-N koncentrációját a kontrollhoz képest. Tenyészedényes kísérletben, a különböző talajtípusokon nevelt zöldborsók eredményei megerősítették azt a tényt, hogy a Mo felvehetőségét elsősorban a talaj kémhatása határozza meg. A növények a molibdént ugyanis molibdenát anion (MoO42-) formájában hasznosítják, melynek a hozzáférhetősége pH függő, felvétele lúgos kémhatású talajokból sokkal nagyobb mértékű. Kísérletem során ezzel összhangban megállapítottam, hogy a molibdént a kezelt növények legnagyobb mennyiségben a legmagasabb pH értékkel bíró talajból akkumulálták (Pallag; pH=7,14), legkisebb mennyiségben pedig a nyíregyházi talajból, amelynek a pH értéke a legalacsonyabb volt (pH=5,09). Továbbá kimutattam, hogy a különböző talajok esetében, a növények molibdén akkumulációjában megnyilvánuló eltérések a száraz tömeg eredményekre is hatással voltak. Látóképi és nyíregyházi talaj alkalmazása során például azt tapasztaltam, hogy a 30 mg kg-1 Mo-kezelés a legtöbb esetben szignifikáns mértékben fokozta a növény száraz tömeg gyarapodását és csak a 270 mg kg-1Mo-dózis gátolta a borsó fejlődését. A pallagi talajon termesztett zöldborsók esetében azonban már a 30 mg kg-1Mo-kezelés is statisztikailag igazolhatóan gátolta a borsó növekedését, a 270 mg kg-1Mo-kezelés pedig az 1. vizsgált fenofázist követően a növény pusztulását eredményezte. A borsók mikro- és makroelem készletét tanulmányozva megállapítottam, hogy az eredményeim a legtöbb esetben alátámasztják a Mo és a P közötti szinergista, valamint a Mo és S közötti antagonista kapcsolatot. Azonban néhány esetben azt tapasztaltam, hogy a Mo-kezelés hatására egyes növényi részek S tartalma növekedést mutatott a kontrollhoz viszonyítva. Továbbá kimutattam, hogy a Mo terhelés hatására a Zn, Mn és B koncentrációja megemelkedett az egyes növényi részekben, a Fe és Cu koncentrációjában pedig a legtöbb esetben csökkenést figyeltem meg a kontrollhoz képest. A Mo-kezelések hatottak a különböző N-formákra is. A kísérletek eredményei alapján egyértelmű bizonyítékot találtam arra vonatkozóan, hogy megfelelő molibdénellátással csökkenthető a növények egészségre káros magas nitrátszintje. A vegetatív részek NO3-N koncentráció értékeit elemezve megállapítottam, hogy a látóképi talaj esetében a 30 mg kg-1Mo-kezelés valamennyi növényi részben, a pallagi talaj esetében pedig a levélben és a gyökérben statisztikailag is igazolhatóan csökkentette a NO3-N koncentrációját a kontrollhoz képest. A nyíregyházi talaj esetében azonban csak a 270 mg kg-1 kezelés eredményezett NO3-N koncentráció csökkenést a levélben, valamint a gyökérben. A generatív részek NO3-N koncentrációját vizsgálva ezenkívül kimutattam, hogy az alkalmazott Mo-kezelések a látóképi, pallagi és a nyíregyházi talaj esetében is statisztikailag igazolhatóan gátolták a NO3-N felhalmozódását a borsószemben a kontrollhoz képest. Továbbá megállapítottam, hogy a látóképi talaj felhasználása során a molibdénnek ez a kedvező hatása már a legkisebb kezelésnél, a 3 mg kg-1Mo kijuttattásakor is kimutatható volt.; Molybdenum is one of the seven microelements which is essential for the plants. Its relevance of plant physiology primarily lies in the fact that it is a necessary metal component of enzymes participating in nitrogen-metabolism. On the one hand, it has a decisive role in the nitrogen supply of Fabaceae as the co-factor of the nitrogenase enzyme, on the other hand, it has an essential role in the process of nitrate reduction, since the presence of molybdenum is essential in order that the nitrate reductase could function optimally. With no molybdenum, the process of nitrate reduction slows down which can often cause harmful nitrate accumulation in the plants. Since the molybdenum has a key role in the nitrate reduction as part of the nitrate reductase enzyme, one of the important objectives of my research work was to verify that the high level of nitrate harmful to health can be reduced with appropriate molybdenum supply. In order to investigate the process of nitrate reduction, I determined the nitrate-nitrogen as well as the ammonium-nitrogen concentration of my experimental plants (maize, sunflower, green pea) in all parts of the plants. Another aim of my research was to determine what effect the Mo-treatments with increasing concentration have on the dry mass product of the test plants’ certain parts, the intensity of original root growth as well as how the applied treatments influence the macroelement and microelement contents of plants. In addition, I felt it was important to carry out the element analysis of soils treated with molybdenum and used during the experiment. During the examination of soil my objective was to determine how much percent of the soil’s total molybdenum content is available to the test plants (soluble element content) and to determine whether the daily watering of plants of examination (green pea) causes denudation in the soil in case of different types of soil. In order to answer to the above questions I set up experiments which can be listed into three main groups: 1. hydroponic experiments, 2. rhizobox experiments, 3. pot experiments. I involved a monocotyledon (maize, Zea mays L. cv. Norma SC) and a dicotyledon plant (sunflower, Helianthus annuusL. cv Arena PR) in my hydroponic and rhizobox experiments which directly or indirectly play an important role in human analysis while their economic role is also essential. In my pot experiment I chose green peas (Pisumsativum L.) as test plant since its molybdenum need is significant and it is one of the vegetables grown in the largest area in Hungary. My examinations deal with the hydroponic and rhizobox experiment set in the Climate Chamber of Department of Agriculture and Botany Plant in the Institute of Plant Sciences as well as the plant and soil samples of the pot experimentation set in the Greenhouse of Institute of Agricultural Chemistry and Soil Science. During my research work I carried out the element analysis of plant samples with inductively coupled plasma optical emission spectrometry (ICP-OES) and inductively coupled plasma mass spectrometry (ICP-MS). Wet digestion with nitric acid and hydrogen peroxide was applied during sample preparation of these plants. The sample preparation method necessary for the determination of nitrate nitrogen and ammonium nitrogen concentration of the plant samples is different from the method mentioned above. The various nitrogen forms of the certain plant samples were determined by fluid flow (CONTIFLOW) method, using FIAstarAnalyzer, after its dissolution in distilled water and ultrasonic shaking. The elemental analysis of soil samples can be divided to two main components which are the following: 1. The determination of the total element content of the samples with atmospheric wet digestion using concentrated nitric acid and hydrogen peroxide. 2. The determination of the samples’ soluble Mo content easily available for plants using the extraction tool by Lakanen-Erviö. Afterwards, we measured the element content of the appropriately prepared samples using the abovementioned ICP-OES equipment. During my examinations of soil I established that the soluble Mo concentration values of different types of soil show close connection with the acidity and element content of the soils (e.g. Fe, Al). I noted the smallest soluble Mo concentration value in the case of Nyíregyháza soil with the smallest pH value which is explained by the fact that in the case of acidic soils the iron and aluminium oxides keeps the molybdate anion utilizable for the plants in strong bond. In parallel with the increase of the soil’s pH value, the adsorption weakens which became visible also in the soluble Mo concentration of Látókép and Pallag soils. In the pot experiments analysing the molybdenum concentration values of certain layers (1-1 cm) I established that the periodical watering of plants resulted in Mo denudation in soils from Pallag and Látókép. The soluble Mo concentration of the soil of Pallag was between 22.1 and 31.1 mg kg-1, the Mo concentration of the soil of Látókép was between 23.4 and 36.7 mg kg-1 in case of 30 mg kg Mo-treatments depending on the soil depth. However, the acidic pH of the soil of Nyíregyháza prevented the vertical movement of Mo. In my hydroponic and rhizobox experiments the experimental results of maize and sunflower plants showed that there is a significant difference in the Mo accumulation capability of the two types of plant. I also found in the hydroponic and rhizobox experiments that the Mo quantity absorbed by the sunflower considerably exceeded the values measured in maize. In my hydroponic experiment in the case of the largest treatment the maize seedling subtracted 11.7 µg Mo from the soil, while the sunflower seedling subtracted the treble of this, namely, 34.3 µg molybdenum. In my rhizobox experiment with the same treatment I noted 41.2 µg in the maize and 57 µg Mo value in the case of sunflower. In addition, I showed that there is a close connection between the Mo accumulation capability of test plants and their dry mass growth as well as their initial root growth. In the case of maize seedlings the applied smallest treatments had no significant effect on the maize’s dry mass values but in the case of sunflower these treatments increased the plants’ dry mass growth due to their more intensive Mo uptake compared to the control. Besides, I established that in my rhizobox experiment the 90 mg kg-1 Mo-treatment significantly hindered the sunflower’s growth due to their extremely high Mo accumulation (1350-1458 mg kg-1), but in the case of the maize only the 270 mg kg-1 Mo-treatment slowed down the growth of shoot and root. During studying the root growth I also found that in the case of the maize’s root length, only the largest Mo-treatment caused a significant decrease, but in the case of sunflower the 90 mg kg-1 Mo-treatment significantly reduced the intensity of root growth. By comparing the macroelement reserves of maize and sunflower seedlings treated with molybdenum I showed that in most cases the molybdenum encouraged the uptake of phosphorus and hindered the accumulation of sulphur which are in harmony with the scientific literature. Examining their microelement composition I established that the Zn, Mn and B concentration of the two plants of examination similarly change as the concentration of these elements due to the treatments increased in the plant’s shoot in hydroponic circumstances. The NO3-N and NH4-N concentration results of seedlings showed no statistically verifiable reduction in NO3-N concentration could have detected in case of Mo-treatments of maize seedlings compared to the control in case of hydroponic experiment; while 0.07, 0.7 and 7 µM Mo-treatments resulted in significantly decreased NO3-N content in shoots compared to the control in case of sunflower. Furthermore I established in case of rhizoboxes experiment that in the case of maize shoots all Mo-treatments, while in the case of root the 30 and 90 mg kg-1 Mo-treatments decreased the NO3-N concentration in a statistically verifiable way and increased the NH4-N concentration compared to the control. In the pot experiment the results of green peas cultivated in different types of soil affirm the fact that the capability to uptake Mo is primarily determined by the soil’s acidity. Since the utilizable Mo form for the plants is the molybdate anion (MoO42-) which is available depending on pH and can be absorbed in a much larger quantity from alkaline soils. Accordingly, during my experiment I established that the treated plants accumulated the largest amount of molybdenum from the soil with the largest pH value (Pallag; pH=7.14), while the smallest amount from the Nyíregyházasoil with the smallest pH value (pH=5.09). In addition, I showed that in the case of different soils the obvious differences of the plants’ molybdenum accumulation had an effect on the dry mass results too. During the application of the soil of Látókép and Nyíregyháza, the 30 mg kg-1 Mo-treatment increased significantly the dry mass growth of the plant in most cases, but the 270 mg kg-1 Mo-dose hindered the growth of peas. In the case of green peas grown in Pallag soil, however, the 30 mg kg-1 Mo-treatment also verifiably hindered the growth of peas, and the 270 mg kg-1 Mo-treatment resulted in the destruction of plant after the 1stphenological state. Studying the micro- and macroelement reserves of peas I established that my results sustain the synergistic relationship between Mo and P, and the antagonistic relationship between Mo and S in most cases. However, I found in some cases that as the result of the Mo-treatment, the sulphur content of some plant’s parts increased compared to the control. In addition, I showed that due to the Mo loading, the Zn, Mn and B concentration of certain parts of the plant is increased, but I noticed a decrease in the Fe and Cu concentration in most cases compared to the control. The Mo-treatments had an effect on the different N-forms too. Based on the results of the experiments I found an unequivocal evidence that the high nitrate level of plants with adverse health effects can be decreased with appropriate molybdenum supply. Analysing the NO3-N concentration values of the vegetative parts I established that in the case of the soil of Látókép the 30 mg kg-1 Mo-treatment verifiably decreased the NO3-N concentration in all parts of the plant, while in the case of the soil of Pallag it decreased it in the leaf and the root. In the case of the soil of Nyíregyháza, however, the 270 mg kg-1 treatment resulted in a decrease of NO3-N concentration in the leaf and the root. Analysing the NO3-N concentration of the generative parts I showed that the applied Mo-treatments verifiably hindered the NO3-N accumulation in the pea in the case of the soil of Látókép, Pallag and Nyíregyháza compared to the control. In addition, I established that during the use of the soil of Látókép this favourable effect of the molybdenum could be shown in the smallest, 3 mg kg-1 Mo-treatment.

Munkaerő-piaci helyzetkép Derecske járás területén élő fiatalok körében

2017, május 18 - 16:33
Munkaerő-piaci helyzetkép Derecske járás területén élő fiatalok körében Szabó, Fanni A disszertáció a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének és lehetőségeinek a felmérésével foglalkozott – a regionális dimenzió keretrendszerében. A vizsgálat során a Derecske járás területén élő fiatalok munkaerő-piaci jellemzőit vizsgáltuk, ezen belül is öt települést kiragadva: Derecske, Hosszúpályi, Sáránd, Konyár és Tépe településeket. A disszertáció célja annak vizsgálata volt, hogy a Derecske járás területén élő, 16-35 év közötti fiatal korcsoportba tartozók esetében milyen munkaerő-piaci lehetőségeket és munkahelyi perspektívákat kínál a térség. A térségen belül fellelhető-e a vizsgálat alapján a centrum-periféria viszonyrendszer, vagyis Derecske mint központ kiemelkedik-e, és ha igen milyen dimenziók mentén képes pozitívabb helyzetet teremteni a fiatalok számára. Az iskolai végzettség fontossága és ezen belül a térség fiataljainak iskolai végzettsége és annak elemzése – külön kiemelve a diplomával rendelkezőket – is részét képezte a dolgozat főbb elemzésének. A prekariátus fogalom és a mögötte lévő jelenség ismerete Magyarországon is egyre elterjedtebb, melynek a helyi vonatkozású vizsgálatára is vállalkozott a disszertáció. Emellett munkaerő-piaci klasztercsoportokat alakítottunk ki a dolgozó fiatalok körében, mellyel a fiatalok foglalkoztatásának mélyebb jellegzetességeit igyekeztünk bemutatni. A fentebb említett kérdéskörök és felvetések értelmezéséhez áttekintettük a centrum-periféria fogalompár szakirodalmi hátterét, ezen belül is a kistérségi lehatárolások lehetőségeit. A prekariátus fogalmának jelentését és az ifjúsággal történő összekapcsolásának lehetőségei is bemutatásra kerültek, mely alapján elmondható, hogy a prekariátus igen nagy részét maguk a fiatalok teszik ki, a változások aránytalanul nagyobb mértékben sújtják a fiatal korosztályt. A hazai ifjúsági foglalkoztatottság és munkanélküliség elemzésének elengedhetetlen része a téma nemzetközi kontextusba történő elhelyezése. Megállapítottuk, hogy a hazai fiatalok helyzete elmarad a nemzetközi, ezen belül is az uniós átlagtól minden fiatalokat érintő korcsoporton belül. A hazai foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatókat is megvizsgáltuk, melyek alapján elmondható, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben a fiatalokat sújtotta a legnagyobb mértékben a munkanélküliség, amely az ezredfordulón javuló tendenciát mutatott, azonban a gazdasági válság bekövetkezése után ismét markáns emelkedés jelentkezett körükben. A „tudás”, ezen belül is az iskolai végzettség szerepének fontosságára is felhívtuk a figyelmet, mely szerint minél magasabb a fiatalok iskolai végzettsége, annál nagyobb valószínűséggel tudnak elhelyezkedni sikeresen a munkaerőpiacon. Az iskolai végzettség mellett a kompetenciák megléte is egyre nagyobb szerephez jut, vagyis olyan készségek és képességek megszerzésére van szükség, melyek a munkaerőpiacon elengedhetetlennek minősülnek a jó teljesítményhez és a sikeres elhelyezkedéshez. A diplomás fiatalok helyzetével és pozitívabb elhelyezkedési mutatóival külön fejezetben is foglalkoztunk. A szakirodalmi háttér elemzésén túl áttekintettük Derecske járás területi jellemzőit, főbb gazdasági és társadalmi változásait. Megállapítottuk, hogy a járás – illetve 2013. január 1. előtt kistérség – országos viszonylatokban a fejletlenebb régiók közé sorolható, vagyis a centrum-periféria viszonyrendszerben egyértelműen a peremhelyzetben helyezkedik el. Gazdasági és társadalmi vonatkozásban is a periféria területek jellemzői érvényesülnek. Saját kutatásunk során a fiatal lakosság munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó véleményének elemzésére vállalkoztunk. Az empirikus vizsgálat alkalmával elemeztük a résztvevők általános szocio-demográfiai jellemzőit, iskolai végzettségüket. Megállapítottuk, hogy a magasabban kvalifikált fiatalok munkaerő-piaci helyzete sokkal pozitívabb képet mutat, mind objektív, mind szubjektív mutatók mentén. Derecske központi szerepe kimagasló az itt élő fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeinek megítélése kapcsán, valamint az iskolai végzettség tekintetében is messze felülmúlja a kisebb települések adatait. Azonban azt is megállapítottuk, hogy a fiatalok személyes, életüket befolyásoló szubjektív tényezők mentén már nem érzékelhető a centrum hatás. A prekariátus fogalomköre a határozott munkaszerződések mentén szintén kimutathatónak bizonyultak. A dolgozó fiatalok klasztercsoportjainak kialakítása során négy egymástól jól elkülöníthető típust kaptunk, melyek elemzése és értelmezése nagyban hozzásegít bennünket a járás területén kínálkozó munkaerő-piaci kínálat és lehetőségek feltérképezésében. Összességében tehát elmondható, hogy a dolgozat elemzése során széleskörű képet kaptunk az itt élő fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről és szubjektív megítéléséről. Megállapítható, hogy a legjobb helyzetben a Derecskén élő és magasan kvalifikált, a munkaerőpiac által leginkább elvárt kompetenciákkal bíró fiatalok vannak, míg a legveszélyeztetettebb helyzetű fiatalok az alacsony iskolai végzettséggel bíró kistelepüléseken élők.; The focus of the dissertation was the assessment of the labour market conditions and possibilities of youth in the framework of the regional dimension. During our research, we assessed the labour market characteristics of youth living in the Derecske district, concentrating on five municipalities within this area: Derecske, Hosszúpályi, Sáránd, Konyár and Tépe. The aim of the dissertation was to examine what employment opportunities and occupational prospects does the region offer to youth belonging to the age group 16-35 who live in the Derecske district. Can the core-periphery relationship be found within this area according to our research, and does the centre, Derecske stand out? If so, along what dimensions is it able to create a more positive environment for youth? The analysis of the importance of the level of education, including the level of education of youth in the region– with a special emphasis on those owning a college or university degree – also formed a part of the main analysis of the dissertation. The notion of the precariat and being familiar with the phenomenon behind it is more and more widespread in Hungary as well, therefore the dissertation also undertook to examine its local relevance. Furthermore, we have created labour market cluster groups with regards to youth workers, with which we aimed at introducing the deeper characteristics of youth employment. For the interpretation of the abovementioned questions and propositions, we reviewed the relevant literature of the core-periphery conceptual pair, with special focus on the possibilities of how subregions can be determined. We presented the meaning of the concept of the precariat and the possibility of connecting it with youth, based on which it can be stated that youth themselves account for a large part of the precariat, and changes affect the younger generations to a disproportionately greater extent. For the analysis of national youth employment and unemployment, it is indispensible to place the issue in an international context. We have found that the situation of national youth is below the international and the European Union average as well, in all age groups related to youth. We examined the national employment and unemployment rates as well, according to which we can state that in the decade after the regime change, unemployment took a toll on youth primarily, but showed an improving tendency at the turn of the millenium. However, after the economic crisis, it showed a significant increase again. We drew attention to the important role „knowledge”, and as a part of knowledge, the level of education plays, according to which the higher the level of education of youth, the more likely they are to successfully find employment on the labour market. Besides the level of education, the role of competencies is also increasing, ergo it is necessary to aquire skills and capabilities that are considered essential on the labour market for good performance and for successful employment. We dealt with the situation of young graduates and the more positive employment rates that apply to them in a separate chapter as well. Beyond analyzing the relevant literature we reviewed the regional attributes and the main economic and social changes relating to Derecske district. We found that the district – referred to as a subregion before 1 January 2013 – can be classified as a less developed area in national comparison, therefore in the core-periphery structure, it clearly belongs to the peripheral position. The characteristics of the periphery apply in an economic and social respect as well. In terms of level of education of those living in the subregion (educational expansion), the ratio of people who have graduated from high school and college improved, however, these ratios are slightly below the corresponding rates in the county. During the course of our research, we undertook to analyze the opinion of the young population of their respective labour market conditions. During the empirical research, we analyzed the general socio-demographic characteristics and the level of education of the participants. We found that the labour market conditions of youth possessing higher qualifications paint a much more positive picture, along both the objective and the subjective indicators. The central role of Derecske is outstanding with regards to how the youth judge their employment possibilities, furthermore, in respect of the level of education, it by far surpasses the data relating to smaller municipalities. However, we also found that on the subjective factors affecting the personal lives of youth, the central influence had no noticeable effect. The conceptual sphere of the precariat could also be detected along fixed-term employment contracts. When creating the cluster groups of young workers, we found four, clearly distinguishable categories, the analysis and interpretation of which contributes greatly to the exploration of the labour market supply and possibilities offered in the district. Overall, it can be concluded that we gained extensive knowledge of the labour market conditions and the subjective assessment of youth living here. We can state that the highly qualified youth living in Derecske that possess the skills most attractive for the labour market are in the best position, while the youth most at risk are those with low qualifications living in small municipalities.

Napelemes rendszerek energiahozama és működési hatékonysága

2017, május 17 - 17:32
Napelemes rendszerek energiahozama és működési hatékonysága Török, Imre Magyarországi adottságokat tekintve elmondható, hogy kedvező lehetőségeink vannak, a környezeti energiák tekintetében - a vízenergiát és a szélenergiát kivéve - a napenergia hasznosításban nagy potenciál van. Az EPIA által készített felmérés eredményei alapján az EU-s átlag 20-szorosa a Magyar beépített kapacitásnak. Ha csak a szomszédos Romániát nézzük ott is 1.097 MW napelemes kapacitás volt beépítve már 2013-ban, ami harmincszorosa az akkori hazai kapacitásnak. A németországi példát is ki kell emelni, ahol 3.300 MW napelem van, ami közel százszorosa a hazai kapacitásnak. Ha az egy főre vetített beépített kapacitást vizsgáljuk, akkor Románia 55W/fő, majd Németország 41 W/fő és Magyarországon ez az arány 3,5 W/fő. A kutató munkám során vizsgáltam, hogy a napelemes rendszerek kapacitását célszerű-e növelni hazánkban, illetve van-e jelentősége a területi elosztásnak. A kutatás kiemelt része a már üzemelő napelemes rendszerek energiahozam vizsgálata, ahol környezeti para-méterek adatsoraira alapozva elemzem azok energiahasznosítását. Ennek érdekében a Tiszántúlon három településen Debrecenben, Hajdúnánáson és Hód-mezővásárhelyen gyűjtöttem napelemes és meteorológiai adatokat. Debrecenben nyolc különböző helyen üzemelő napelemes rendszer adatsorát gyűjtöttem össze 2013 és 2015 között. Ezeken kívül plusz egy kontroll debreceni, egy hajdúnánási rendszer 2015-ös adatait és egy hódmezővásárhelyi rendszer három éves adatsorát használom az elemzésekhez. A vizsgált három év mérési tapasztalataira támaszkodva összefüggést kerestem a napelem energiahozama és a globálsugárzás adatsora között. Valamint az ideális tájolástól való eltérés energiahasznosításra gyakorolt hatásait is elemeztem. Végül a már üzemelő rend-szerek diagnosztikai vizsgálataira tettem javaslatot.; In terms of capabilities, we can say that Hungary has favorable opportunities, environ-mental energies - except hydropower and wind power - solar energy has great potential. The results of the survey carried out by the EPIA the installed average capacity in EU is twenty times more than in Hungary. If we look at our neighbor Romania, there were 1,097 MW integrated solar capacity already in 2013 that is 30 times more than Hungarian do-mestic capacity. The German example should be also highlighted, with 3,300 MW of solar cells, which is nearly hundred times more than the Hungarian domestic capacity. If we analyze the installed capacity per capital the results are Romania 55W / person, Ger-many 41 W / person and Hungary only 3.5 W / person. In my research work one of the main aims to find out that the capacity of the solar systems in our country should be increased or not, and is there any importance of the geographical distribution. Main scope of my research is to inspect the yield of already operating solar systems, based on environmental parameters. For this, I collected solar and meteorological data in three locations, Debrecen, Haj-dúnánás and Hódmezővásárhely. I collected eight different operating PV system data at Debrecen between 2013 and 2015. Based on the experience of the three-year measurement I was looking for correlation be-tween the energy yield of solar radiation and global radiation. Also I analyzed the effects the deviation of ideal orientation to energy utilization. Finally, I suggested diagnostic tests to the already operating systems.

A szőlő tőkeelhalásában szerepet játszó gombafajok és a betegség elleni potenciális biológiai védekezési lehetőségek vizsgálata a Tokaji borvidéken

2017, május 17 - 11:09
A szőlő tőkeelhalásában szerepet játszó gombafajok és a betegség elleni potenciális biológiai védekezési lehetőségek vizsgálata a Tokaji borvidéken Kovács, Csilla A szőlő (Vitis vinifera L.) korai, fertőző okokra visszavezethető megbetegedése (Grapevine Trunk Diseases-GTD) a szőlőültetvények egyik legsúlyosabb betegsége világszerte, mely jelentős termésveszteséget és gazdasági károkat idéz elő a borászati ágazat számára. A GTD-t többféle gombafaj is okozhatja, emellett egyéb tényezők is befolyásolhatják a betegség kialakulását. A betegség további sajátossága, hogy látens módon is jelen lehet, úgy, hogy a látható tünetek csak évekkel a fertőzést követően jelennek meg. A dolgozatomban a Tokaji borvidéken végzett három éves felmérés (2013-2015) került bemutatásra. 5 szőlőültetvényt vizsgáltunk különböző, a betegség megjelenését befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők elemzésével (topológia, talajtípusok, fajta, kor). Az egyes ültetvények betegség megjelenési gyakorisága között (DI%) szignifikáns különbség mutatkozott. Az időjárási körülmények különbözőek voltak a vizsgált években, de az időjárási tényezők változása (hőmérséklet, csapadék mennyisége) nem eredményezett szignifikáns különbséget az ültetvények átlagos DI értékeiben a vizsgált három év alatt. Az ültetvények kialakítása (lejtős, sík) azonban befolyásolta a betegség kialakulásának arányát. A lejtős területen kevésbé volt jellemző a betegség megjelenése, mint a síkabb, vagy mikroteraszos ültetvényrészen. Utóbbi nem kedvez a víz gyors elfolyásának, így kedvező körülményeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásához. A talaj hatását a DI értékekre két eltérő talajtípuson vizsgáltuk. Löszös talajon elhelyezkedő ültetvények esetén szignifikánsan magasabb volt DI értéke az erdőtalaj eredetű lejtőhordalék talajon telepített ültetvényekkel szemben. Az abiotikus tényezők mellett a biotikus tényezők is befolyásolhatják a tünetek megjelenését az ültetvényekben. Bár a legmagasabb DI értékeket mutató Bakonyi dűlőben a Furmint DI értéke magasabb volt a Hárslevelű fajtához képest minden vizsgálati évben, az összes ültetvényre elvégezve az elemzést, a fajták (Furmint, Hárslevelű) vonatkozásában szignifikáns különbség nem volt tapasztalható a betegség megjelenési gyakoriságában. Érdekes adat, hogy a Várhegy (3) területen volt a legalacsonyabb a DI értéke (0,17%) a többi vizsgált ültetvényhez képest. Ez a terület azonban egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezett, hiszen más fajta (Zéta) és alany (125AA) volt telepítve a területre (Zéta, 125AA alany). Az egyik legfiatalabb vizsgált ültetvény volt, de a betegség előfordulása jóval alacsonyabb volt, mint a hasonló korú (12 év 2013-ban) és művelési módú Szarvas (5) dűlőben. A tünetek megjelenésének ismétlődését a Várhegy (3) kivételével valamennyi dűlőn megvizsgáltuk. A három év alatt csak egyszer GTD tüneteket mutató tőkék (időszakos tünetmegjelenés) volt a leggyakoribb a vizsgált ültetvényekben mind az átlagos gyakoriságot (62,42%), mind az összes tünetes növényt (530 fertőzött növény) tekintve (329 növény, 62,08%). Az időszakos tünetmegjelenés 50% fölött (55,17-80%) volt minden vizsgált területen, kivéve az egyik Bakonyi (4H) területet, ahol a mindhárom évben tünetet mutató növények aránya volt a legmagasabb (68%). További érdekesség, hogy a legmagasabb DI érték nem ezen a területen volt megfigyelhető. A GTD patogének közül a D. seriata kórokozó kimutatási gyakorisága volt legmagasabb az ültetvényekben, azonban jelenlétük nagyon változó (50-100%) volt a tünetes és tünetmentes növények vizsgálata esetén. Kisebb arányban Diaporthe sp. fajt is sikerült identifikálni. Hét tőkéről Diplodia mutila kórokozót azonosítottunk, mely a Furmint fajtán részleges elhalást okozott. A monitorozott ültetvényekben endofita gombafajokat (Alternaria sp., Aspergillus sp., Epicoccum sp., Fusarium sp., Mucor sp., Penicillium sp., Peniophora sp., Pleosporales sp., Trichoderma sp., Xanthomendoza sp., Xylaria sp.) is azonosítottunk. Jelenlétük a vizsgált három évben változó volt. Élő, tünetmentes tőkékről Trichoderma fajokat is izoláltunk. A Trichoderma törzsek taxonómiai azonosítását több marker szekvencia alapján végeztük el. Az ITS1,2 szakaszokat is tartalmazó rDNS régió mellett a pontos fajazonosításhoz a tef1 szekvenciát is meghatároztuk. Az izolált trichodermák három fajcsoportba tartoztak: Trichoderma orientale, Trichoderma viride, Trichoderma harzianum. A T. harzianum fajok esetén tanulmányoztuk a Chi18-5 (korábban: ech42) kitináz termelésért felelős génjének szekvenciáját. Biopeszticidként való alkalmazásukhoz teszteltük az izolátumaink micéliális növekedését eltérő hőmérsékleteken. Megállapítottuk, hogy az izolátumok hazai éghajlati viszonyok között gyors növekedésre képesek. A TR06 (T. orientale) minden vizsgált hőmérsékleten szignifikánsan magas a növekedési aktivitással rendelkezett. Az izolátumaink 100%-os Biokontroll Indexszel rendelkeztek, vagyis elpusztították a GTD patogéneket, illetve a mikroszkópi felvételek alapján az appresszórium képzés is megfigyelhető volt. A szabadföldi kísérlet során metszési sebeket kezeltünk spórakészítménnyel a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet ültetvényében. Három hónappal és egy évvel később is sikerült visszaizolálni a kijuttatott Trichoderma sp.-t négy kezelt tőkéről, emellett a betegség jellegzetes tünetei is csökkentek majdnem minden tőkén. Megállapítható, hogy az általunk izolált Trichoderma fajok hatékony biológiai védekezési lehetőségnek tekinthetőek, hiszen laboratóriumi körülmények mellett a szabadföldi elő kísérletben is hatékonynak mutatkoztak.; The Grapevine Trunk Diseases (GTD) are one of the most serious diseases worldwide for the grapevine (Vitis vinifera L.), which are causing considerable yield and economic losses in the wine industry. GTDs are caused by many different fungi. GTD incidence may vary between closely located vineyards possibly due to microclimate, soil composition or water supply, suggesting abiotic environmental factors are likely to have a role in the evolve of the disease. The infection can be hidden without visible disease symptoms for years, but the factors affecting the disease appearance are still only suspected. A three year survey was carried on the Tokaj Wine Region in Hungary. Five vineyards with different topology, soil types, varieties and age were studied. The number of 7606 examined plants and 22794 observations provided robust data for the analysis of the biotic and abiotic factors which may affect the disease appearance rate of the GTD. The average infection rate was tested for each vineyard. Although the weather conditions were different at the three vintage, but neither of the differences on weather conditions (temperature and amount of precipitation) resulted differences of the DI in the examined period comparing average DI of the vineyards at the different years. The topology of the vineyards (slope, plain) also affected the DI; it was lower in the slope area, than in the plain or microterraced areas. The soil type of the plantations affected the DI%. We proved, that the DI was significantly higher in vineyards on cambisols, than on luvisols. Regarding the biotic factors, the DI value of the Furmint variety was found to be significantly different (P<0.05, P=0.000934) in the three, examined years from the Hárslevelű variety only in the Bakonyi vineyard. However significant difference between the two varieties could not be proved when data from all vineyards were analysed. Interestingly, the vineyard 3 had the lowest disease incidence (0.17%), among the examined ones. It had unique characteristics regarding variety (Zéta) and rootstock (125AA), comparing to the others. Although it was among the youngest examined plantation (12 years old in 2013), its disease incidence was lower, than vineyard 5 with the same age, and training system. Symptom incidence was examined in all vineyards, except one. Majority (329 plants, 62.08%) of the 530 infected plants expressed disease symptoms only one of the three years. The average symptom incidence rate, regarding the individual vineyards (62.42%) was also the highest for the plants expressing symptoms only once. Occasional disease incidence ranged above 50% (55.17-80%) in all vineyards, except the 4H (Bakonyi with Hárslevelű variety), where stabile disease expression occurred at 68%. Interestingly, not this vineyard had the highest DI value. The detection rate of the reported GTD pathogen D. seriata was high, but highly variable (50-100%) in the vineyards when both symptomatic and asymptomatic plants were included in the test. We could isolate Diaporthe sp. with lower rate. Diplodia mutila pathogen was identified from seven trunks showing partial necrosis of the Furmint variety. Different Endophytes were also identified first (Alternaria sp., Aspergillus sp., Epicoccum sp., Fusarium sp., Mucor sp., Penicillium sp., Peniophora sp., Pleosporales sp., Trichoderma sp., Xanthomendoza sp., Xylaria sp.) from the monitored vineyards. Their presence was variable during the three studied years. Trichoderma species were also isolated from asymptomatic trunks. The taxonomical identification of Trichoderma strains was carried out by marker sequences (ITS, tef1, and chi18- 5). The isolated Trichoderma sp. belonged to three taxons: T. orientale, T. viride, T. harzianum. Some of our Trichoderma, isolates were also tested against grapevine trunk pathogens. All Trichoderma isolates overgrew the GTD pathogen thus the Biocontrol-Index was established at 100% for all Trichoderma isolates. The Trichoderma isolates showed different mycelial growth rates with studied temperature range on agar plates. Our isolates were capable of rapid growth in Hungarian climatic conditions. The TR06 (T. orientale) isolate showed the highest growth rate among all the isolates within the full temperature range. Trichoderma spore suspension was also used for preliminary field test, when mixed TR04 and TR05 spore suspension were sprayed on the pruning wounds of canes. Three months and one year later our Trichoderma species could be reisolated from four grapevines and the symptoms reduced on almost all tested trunks. It can be concluded that the Trichoderma species considered to be an effective biological control possibility because they can be used efficiently in laboratory and field experiments and the use of this fungi help to reduce the amount of the pesticides.

NAPRAFORGÓ HIBRIDEK ELTÉRŐ VÁLASZREAKCIÓI BAKTÉRIUMALAPÚ BIOTRÁGYA-KEZELÉSEK HATÁSÁRA

2017, május 17 - 11:09
NAPRAFORGÓ HIBRIDEK ELTÉRŐ VÁLASZREAKCIÓI BAKTÉRIUMALAPÚ BIOTRÁGYA-KEZELÉSEK HATÁSÁRA Nagy, László A mezőgazdasági termelés során a környezetkímélő anyagok, így a növényvédőszerek és termésnövelők használata a fenntarthatóság, valamint az élelmiszer-minőséggel szembeni elvárások szempontjából fontos követelmény. A műtrágyák használatának csökkentésével szembeni elvárásoknak való megfelelés amellett, hogy csökkenti a környezet szennyezettségét, a termés mennyiségi és minőségi romlásához vezethet. A megfelelő növénytermesztés feltételeit a kiváló tápanyag-gazdálkodás biztosítja. A fő cél: az emberiség élelmiszer-szükségletének ellátása. A termesztés mennyiségi fokozásának kiváló eszköze a műtrágyák használata. A műtrágyák előállítása azonban rendkívül energiaigényes, ezáltal drága és környezetszennyező, illetve a felhasználható készletek nem végesek. A műtrágyák – legalábbis bizonyos arányú – biotrágyákkal való lecserélése, a mezőgazdasági termelés fenntartható fejlődési folyamatának egy fontos lépcsőjét jelentheti. A biotrágyák vegyszer-tartalma kisebb, mint a műtrágyáké, valamint olyan hasznos mikroorganizmusokat tartalmaznak, melyek élettevékenységeiknek köszönhetően a légkör és a talaj meglévő tápelemeinek felszabadítása és felvétele javul. Ezek a mikroorganizmusok – főként talajbaktériumok – élettevékenységük által elősegítik a növények növekedését, fejlődését, összefoglaló néven növényi növekedést serkentő rizobaktériumoknak (PGPR) nevezzük őket. Közvetlenül segítik a növekedést a tápelemek hozzáférhetőségének megteremtésével, mobilizálásával és ők maguk is a növény számára hasznos anyagcseretermékeket választhatnak ki: auxinokat, citokinineket, gibberellineket. Indirekt növényi növekedést serkentő hatásuk például, hogy a pathogén mikroorganizmusok kompetítorai. Kontrollált, hidropónikus körülmények között végzett kísérleteink tesztnövénye a napraforgó (Helianthus annuus L.) hibridjei voltak. Munkánk során 3-féle mikroorganizmus alapú biotrágya hatását vizsgáltuk a napraforgó hibridek korai fejlődési stádiumában, azok produkcióját meghatározó paramétereire. Célul tűztük ki, hogy megtudjuk, a vizsgált biotrágyáknak van-e növekedést serkentő hatása a növények korai fejlődési stádiumában, azaz érdemes-e azokat minél korábban kijuttatni a termesztés során, vagy nem. Vizsgáltuk, hogy van-e különbség az egyes hibridek között a biotrágya alkalmazásával szembeni érzékenységben, illetve, hogy az adott hibrid válaszreakciói mennyire eltérőek a különböző biotrágyák alkalmazásánál. Célunk volt annak a kimérése, hogy a korai fejlődési stádiumban mennyi az a maximális növekedést serkentő hatása, amit biotrágya alkalmazással el lehet érni. Továbbá fontosnak tartottuk annak a megállapítását, hogy tapasztalható-e korfüggés a növény-mikroorganizmus válaszreakcióban. Céljaink eléréséhez a következő növényi produkcióval összefüggő paramétereket mértük: hajtás- és gyökér-szárazanyagtartalom és arány, specifikus levélterület (SLA) fiatalabb és idősebb levélben, relatív (SPAD érték) és tényleges klorofilltartalom, klorofill-a, -b és karotinoidok mennyisége ugyancsak korfüggésben és a nevelési közeg kémhatásának változása. Továbbá, mivel nagy különbségeket tapasztaltunk a fiatalabb (2. szint) és idősebb (1. szint) levelek biotrágya-kezelésre adott válaszreakcióiban, ezért azt feltételezzük, hogy különbség van a vizsgált hibridek között abban, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan képesek az elemek újra mobilizálására. Bevezettük a nitrogén remobilizációs hányados-t (NRR), ami az idősebb és fiatalabb levél SPAD értékének egymáshoz viszonyított változását veszi figyelembe. Eredményeink szerint amennyiben értéke egy felett van, az a fiatalabb levél magasabb nitrogén tartalmát jelzi, a remobilizációs képesség jobb, mintha az érték nullához közelít. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alkalmazott baktérium alapú biotrágyák eltérően befolyásolták a vizsgált paramétereket és a vizsgált hibridek érzékenysége is eltérő volt. Növelő hatással voltak a szárazanyag-produkcióra. A teljes növényi szárazanyag-tartalom növekedése mind a hajtás, mind a gyökér szárazanyag-tartalmának együttes növekedésével magyarázható, a 10% fölötti teljes szárazanyag-gyarapodások mögött ugyanakkor a gyökér intenzívebb gyarapodása áll, ami a továbbiakban is alapját képezi a jobb tápanyagellátásnak. Mindhárom baktérium alapú biotrágya tartalmaz légköri nitrogént kötő baktériumot, melyek tevékenysége hozzájárul a szárazanyag-gyarapodáshoz. A vizsgált jellemzők közül legérzékenyebben a speciális levélterület értéke reagált a biotrágya-kezelésekre. Eredményeink szerint a vizsgált faj adott hibridjei között jelentős különbség van az SLA értékében. Idősebb és fiatalabb levelek SLA értékeit összehasonlítva a kontroll egyedek esetében szignifikáns különbség nem tapasztalható, biotrágyákkal kezelés hatására az a tendencia figyelhető meg, hogy a fiatal levelek kisebb SLA értékkel jellemezhetők. A specifikus levélterület értéke eredményeink szerint jól használható az egyes fajok különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának jellemzésére is, a nagyobb SLA érték nagyobb szárazanyagra vonatkoztatott N tartalmat és magasabb nettó fotoszintetikus kapacitást jelent. A szárazanyag-gyarapodás a növényi produkció legfőbb ismérve, melyben a fotoszintetikus folyamatok elsődleges szerepe vitathatatlan. A fotoszintetikus pigmentek jelentősége a fotoszintézisben elengedhetetlen, így mértük a klorofillok relatív és tényleges mennyiségét, valamint a karotinoidok koncentrációját. A vizsgált hibridek többségében a fiatal levelek nagyobb SPAD értékkel jellemezhetők, a különbség az idősebbek viszonylatában a hibridek harmadánál szignifikánsnak bizonyult. Az ’A’ biotrágya-kezelés hatására magasabb SPAD értékeket mértünk, a fiatal és idős levelek esetében a különbség általában nagyobb (főként: P63LE13, Paraiso 1000, Neoma) és a több esetben szignifikáns. Az általunk bevezetett remobilizációs hányados (Nitrogen Remobilization Ratio=NRR) az idősebb és fiatalabb levél SPAD értékének egymáshoz viszonyított változását veszi figyelembe. Eredményeink szerint a biotrágya-kezelések pozitívan befolyásolták a remobilizációs rátát. Az értékek egy felettiek, és elsősorban az ‘A’ biotrágya hatására növekedtek. A relative klorofilltartalomhoz hasonlóan a klorofill-a tartalom is a fiatalabb levelekben a nagyobb (2-5%). A biotrágya-kezelések hibridtől függően szintén ilyen mértékben növelték a klorofill-a tartalmat.Az ’A’ jelű biotrágya esetében jelentősebb változást tapasztaltunk, mind, ha a kontrollhoz, mind, ha a kor szerint hasonlítjuk össze. Az ’A’ biotrágya karotionoid tartalmat növelő hatása is kiemelkedő (5-15%) a fiatal levelek esetében. A tápoldat pH-ja, így a pH értéke is változik a növény korának függvényében. Szignifikáns eltérés ugyan nem mutatható ki, mindenesetre a növény fejlettségével párhuzamosan eltérő különbségek mérhetők a ’friss’ és a ’használt’ tápoldat pH-ja között. Azaz a pH módosító hatást nemcsak maga, az alkalmazott biotrágya váltja ki, hanem az egyre fejlettebb növény, egyre fejlettebb gyökérzettel. Eredményeink szerint a fiatalabb levelek esetében a biotrágyák kifejezettebb hatása volt kimutatható. Az eltérő biotrágya hatás és a hibrid-érzékenység további jellemzéséhez a továbblépést molekuláris vizsgálatok jelentenék.; In the course of agricultural production, utilisation of environment friendly materials like plant protecting substances and yield enhancers is an important requirement in terms of the expectations towards sustainability and food quality. Conformity with the expectations of the reduced utilisation of chemical fertilisers might – besides decreasing environmental pollution – lead to the quantitative and qualitative decline of yield and produce. The conditions of a sustainable plant production practice are provided by excellent nutriment management.The primary objective is satisfying the food demand of mankind. An excellent tool for the quantitative intensification of production is the application of chemical fertilisers. However, the production of chemical fertilisers is extremely energy intensive, therefore it is expensive, environment polluting and its available stocks are infinite. Replacement of chemical fertilisers with certain types of bio-fertilisers might mean an important step within the sustainable development process of agricultural production. The chemical content of bio-fertilisers is lower than that of chemical fertilisers and they contain such useful microorganisms which – due to their vital activities – contribute to the improvement of release and absorption of the existing nutritive elements of atmosphere and soil. These microorganisms – mainly soil bacteria – facilitate plant growth and development by means of their vital activities; comprehensively they are called plant growth-promoting rhizobacteria (PGPR). They directly promote growth through the establishment of the accessibility to and the mobilisation of nutrient elements and they themselves also might excrete metabolic products which are useful for the plants: auxins, cytokinins, gibberellins. For example their indirect plant growth stimulating effects include the fact that they are competitors of pathogen microorganisms. The test plants of our controlled trials carried out under hydroponic circumstances have been sunflower (Helianthusannuus L.) hybrids. In the course of our work the effects of 3 microorganism-based bio-fertilisers have been analysed in the early developmental stage of sunflower on parameters influencing their performance. The objective was to find out whether the analysed bio-fertilisers have growth-promoting effect in the early developmental stages of the plants, namely whether it is reasonable to utilise them as soon as possible within the growing period or not. Potential differences among hybrids in terms of their sensitivity to the application of bio-fertilisers have also been analysed, as well as the extent differences in terms of responses to the application of certain bio-fertilisers. Our objective was to measure the maximum growth-promoting effect within the early developmental stage which is achievable by means of the application of bio-fertilisers. Moreover, it was considered important to determine if any age dependence is experienced in the plant-microorganism responses. For achieving the objective, the following parameters have been measured: dry matter content and proportion of shoots and roots, specific leaf area (SLA) of younger (2. level) and older (1. level) leaves, relative (SPAD value) and actual chlorophyll content, the amount of chlorophyll-a, -b and carotenoids also in terms of age dependence and the pH change of the growth conditions. Additionally, as large differences have been experienced in the responses of younger and older leaves to bio-fertilisers, it is assumed that there is a difference among the analysed hybrids in terms of extent and speed of their ability to re-mobilise the elements. The notion of nitrogen remobilisation ratio (NRR) has been introduced, which considers the change of the SPAD values of older and younger leaves compared to each other. If the value is above 1, it indicates the higher nitrogen content of the younger leaf; remobilisation ability is better than if the value is closer to 0. According to our results, the applied bacteria-based bio-fertilisers influenced the analysed parameters and the sensitivity of the analysed hybrids was different as well. They had an enhancing effect of dry matter production. Increase of the total floral dry matter content can be explained with the joint increase dry matter content of both shoots and roots; however total dry matter content increases above 10% are caused by the more intensive growth of roots which is a basis of better nutrient supply in the future of the plant. All three bacteria-based bio-fertilisers contain nitrogen fixing bacteria, the activities of which contribute to dry matter growth. Among the analysed parameters, specific leaf area had the most sensitive reaction to the bio-fertiliser treatments. According to our results, there is a significant difference among certain hybrids of the analysed species in terms of the SLA value. Comparing the SLA values of older and younger leaves in the case of control plants, there was no significant difference in the case of the control plants; as a result of bio-fertiliser treatment there is a tendency, that younger leaves are characterised by lower SLA values. According to our results, specific leaf are values are well utilisable for the characterisation of the adaptation of certain species to different environmental factors;higher SLA means higher N content in correlation with dry matter content and also higher net photosynthetic capacity. Dry matter content is the most important indicator of floral production, in which the primary role of photosynthetic process is indisputable. The significance of photosynthetic pigments in photosynthesis is essential, relative and actual amount of chlorophylls and the concentration of carotenoids have been measured on that basis.Most of the analysed hybrids are characterised by the higher SPAD values of the younger leaves;the difference (in comparison with the older ones) proved to be significant for one-third of the hybrids. As a result of the ’A’ bio-fertiliser treatment, higher SPAD values have been measured, the difference between younger and older leaves is usually higher (especially: P63LE13, Paraiso 1000, Neoma) and in many cases significant. The introduced remobilisation ratio (NitrogenRemobilization Ratio=NRR) concerns the change of the SPAD value of the younger and older leaves compared to each other. According to our results, bio-fertiliser treatments had a positive effect on the remobilisation ratio. The values are above 1, and they mostly increased as a result of the ‘A’ bio-fertiliser. Similarly to the relative chlorophyll content, chlorophyll-a content is also higher in the younger leaves (2-5%). Depending on the hybrid, bio-fertiliser treatments increased chlorophyll-a content to the same extent.In the case of the’A’ bio-fertiliser a more significant change has been experiencedcompared to both the control and the different age groups. The carotenoid content increasing effect of the ’A’ bio-fertiliser is remarkable (5-15%) in the case of the younger leaves. Both the pH of the nutrient solution and its pH value are changing with the age of the plant. Although there are no significant detectable differences, there are still slight inequalities – in parallel with the development stage of the plant – in terms of the pH of the ‘fresh’ and ‘used’ nutritive solutions. Namely, the pH modifying effect is not only elicited by the applied bio-fertiliser itself, but the more and more developed plant and its more developed roots. According to our results the effect of bio-fertilisers proved to be more detectable in the case of younger leaves. For further characterisation of the different bio-fertiliser effect and hybrid sensitivity, molecular analysis could be the next step.

NÉHÁNY BAKTÉRIUMTRÁGYA HATÁSA A KUKORICA HIBRIDEK NÖVEKEDÉSÉRE VÍZKULTÚRÁS KÍSÉRLETBEN

2017, május 17 - 11:09
NÉHÁNY BAKTÉRIUMTRÁGYA HATÁSA A KUKORICA HIBRIDEK NÖVEKEDÉSÉRE VÍZKULTÚRÁS KÍSÉRLETBEN Nagy, László Géza Az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés miatt előtérbe kerülnek a környezetbarát, a környezetet nem terhelő készítmények, melyekkel a mesterséges tápanyagokat, kemikáliák egy részét lehet helyettesíteni. Az egyik ilyen anyag a baktériumtrágya. A mikroorganizmusok elősegítik a növények tápanyagfelvételét is. Ez két alapvető hatásra vezethető vissza: 1. fokozzák a tápanyagok feltáródását, mobilitását, 2. közvetlenül is fokozzák a tápanyagfelvételt. Korai kutatások eredményeként tisztázódott, hogy az inokulált baktériumok elősegítették a foszfor felvehetőségét, a szerves foszfátok mineralizációját fokozták, az oldhatatlan foszfátot oldhatóvá tették. A talaj inokulálása Azospirillum brasilense-vel a búza, a cirok és a kukorica esetében jelentősen növelte a nitrogén, a kálium és a foszfor felvételét. A búza talaját inokulálva Azospirillummal azt tapasztalták, hogy a gyökércsúcs mögötti része intenzívebben fejlődött, megnőtt a gyökérszőrök felülete, ami a tápanyagok fokozott felvételéhez vezetett. Ma Magyarországon sajátos kínálati piac alakult ki a biotrágyák területén. Bőség van a különböző hibridekből is. A biotrágyák többnyire azonos, de esetenként eltérő baktériumot tartalmaznak, valamennyiük jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül van bennük a N2-fixáló baktérium, több más pl. foszfor mobilizáló, vagy cellulózbontó baktériummal együtt. Munkám során 3 baktérium-tartalmú biotrágya hatását vizsgáltam 31 kukorica hibriden: DKC 590, DKC 4490, DKC 4717, DKC 5222, Karnevalis, Clemenso, NK Kansas, NK Lucius, NK Octet, NK 37219, SC 3510, NK 3850, SY Flovita, SE 4410, NK Columbia, NX 47279, MV 350, MV 434, Kamaria, MV Tarján, Mikolt, MV Koppány, GK Boglár, Szegedi 386, Kenéz, Szegedi 475, Szegedi 521, Shakira, Eric, Temes, Jennifer, laboratóriumi, in vitro körülmények között vízkultúrás kísérletekben. Az egyik baktériumtrágya, melyet „A”-val jelöltem 2 baktériumtörzset tartalmaz: - az Azotobacter chroococcumot és a Bacillus megateriumot. A másik baktériumtrágya („B”), 6 különböző törzset: - Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens, Streptomyces albus. A harmadik baktériumtrágya összetétele a következő, 4 törzsből áll: - Azotobacter chroococcum, Azospirillum ssp., Bacillus megaterium, B. subtilis. A kísérlet során mértük a főbb növényfiziológiai paramétereket: a kukorica gyökérének és a hajtásának száraz tömegét, a második és harmadik levél relatív klorofill értékét (SPAD-érték), és a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét (klorofill-a, klorofill-b, karotinoidok. A kísérleteim eredményéből azt a lényeges következtetést vonom le, hogy a kukorica hibridek között különbség van a biotrágyával szembeni érzékenységükben. A kiválasztott hibrideknél feltűnő volt a három baktériumtrágyával szembeni eltérő viselkedés, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az általam vizsgált biotrágyák eredményes alkalmazhatósága erősen hibridfüggő módon alakul. Kísérleteim alapján feltételezem, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható baktériumtrágyák mindegyikére vonatkozhat ez a megállapítás, bár kétségtelen, hogy célszerű lenne további biotrágyák hasonló tesztelése. A következtetéseim hátterében az is megnyilvánulhat, hogy az eltérő baktériumtrágyák tápoldata –különösen a szerves komponens esetében – eltérő összetételű, ami a kísérleteimben tapasztalt különbséget is okozhatta, illetve az azonos baktériumok eltérő aktivitású törzsei is előfordulhatnak az eltérő baktériumtrágyákban, ami szintén befolyásol. Abból kiindulva, hogy a kiválasztott kukorica hibrideknél különbségek voltak, valószínűsíthető, hogy más gazdasági növénynél is hasonló hatást tapasztalnánk.; Due to the increasingly intensive production, environment-freindly products that do not “burden” the environment, and can potentially replace a portion of the artificial nutrients and chemicals, came to the force. One of these substances are the biofertilizers. The microorganisms also promote the nutrient uptake of plants. It can be explained by reference to two basic effects: 1. they increase the availability and mobility of nutrients 2. they increase nutrient uptake directly as well. The results of early studies clarified that the inoculated bacteria promote the availability of phosphorus, increase the mineralization of organic phosphates and made the insoluble phosphates soluble. The iniculation of the soil with Azospirillum brasilense significantly increased the nitrogen, potassium and phosphorus uptake in the case of wheat, sorghum and maize. When the soil of wheat was inoculated with Azospirillum, the more intensive development of the section of the root behind the apex and the increase of the surface of the root hairs were observed, which led to the increase uptake of nutrients. Today, there is a unique supply market of biofertilizers in Hungary. Similarly, there is an abundance of various hybrids biofertilizers usually contain the same bacteria with occasional differences, their common characteristic is that they almost invariably contain N2-fixating bacteria together with several other phosphorus mobilizing or cellulose degrading bacteria. During my work, I examined the effect of three biofertilizers on 31 maize hybrids: DKC 590, DKC 4490, DKC 4717, DKC 5222, Karnevalis, Clemenso, NK Kansas, NK Lucius, NK Octet, NK 37219, SC 3510, NK 3850, SY Flovita, SE 4410, NK Columbia, NX 47279, MV 350, MV 434, Kamaria, MV Tarján, Mikolt, MV Koppány, GK Boglár, Szegedi 386, Kenéz, Szegedi 475, Szegedi 521, Shakira, Eric, Temes, Jennifer, under laboratory in vitro conditions. One biofertilizer marked „A” contains 2 bacterial strains: - Azotobacter chrococcum and Bacillus megaterium. The other biofertilizet („B”) comprises 6 bacteriel strains: - Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens and Streptomyces albus. The composition of the third (“C”) biofertilizer was the following: - Azotobacter chroccoccum, Azospirillum ssp., Bacillus megaterium, B. subtilis. The main plant physiology parameters were measured during the experiment: the dry weight of the shoot and the root of maize, the relative chlorophyll value of the second and the third leaves (SPAD-unit) and the amount of photosynthetic pigments (chlorophyll-a, chlorophyll-b and carotenoids). From the results of the experiments, we have drawn the important conclusion that there are significant differences between the susceptibility of the maize hybrids against the biofertilizers. The different behaviour of the selected hybrids against the three biofertilizers was remarkable, which directs attention to the fact that the succesful application of the biofertilizers examined by us depends on the plant variety. Based on our experiments, we assume that this conclusion can be relevant to all commercially available biofertilizer, although it is obvious that similar testing of each biofertlizer would be expedient. The facts that the composition of the medium of the various biofertilizers – especially in the case of the organic component – can be varied, which causes the differeces experienced in our experiments, and that strains of the same bacteria whith different activity can be present in the various biofertilizers could be in the background of our conclusions. In view of the fact that were differences between the selected maize hybrids, it is most probable that similar effects would be experienced int he case of other economical plants.

Oldalak